HP Linux Blogja

Közös Munka

2009-09-22T06:49:00.001+02:00

Nemrég megkeresett Mihailov Ferenc, alias Ragazzo, azzal a gondolattal, hogy mit szólnék hozzá ha "erőinket" egyesítve közös blogban jelentetnénk meg írásainkat.
Mivel Ragazzo-t sokra tartom, ráadásul barátként gondolok rá, komolyan elgondolkodtam a dolgon, és végül arra a döntésre jutottam hogy igent mondok.
Ez annyit jelent, hogy mostantól a régi írásaim is elérhetőek lesznek a Linux Hogyanok Magyarul oldalon, és természetesen az új cikkek is ott fognak megjelenni.
Ez a blog is megmarad, ide is írhattok ha kérdésetek van, viszont új cikkek a közeljövőben valószínűleg nem jelennek itt meg.

Tehát várlak benneteket a Linux Hogyanok Magyarul oldalon, ahol reményeim szerint Ragazzo-val közösen még többet tudunk majd segíteni!

HP

LXDE Telepítése Mandrivára

2009-09-20T15:02:00.001+02:00

Az LXDE ("Lightweight X11 Desktop Environment") egy asztali környezet, amelynek célkitűzése egy régebbi konfigurációkon is rugalmasan működő felület létrehozása. Szabad fordításban a neve is pehelysúlyú X11 asztali környezetet jelent.
Számos disztribúció alapból letölthető LXDE-vel, köztük a Mandriva is, de természetesen utólagosan is feltelepíthetjük, és mindössze 17 mb-ot kell hozzá letölteni.

Indítsuk el a tálcáról a Mandriva Vezérlőközpontot, majd a Szoftverkezelés fülön válasszuk a Szoftverek telepítése & eltávolítása menüpontot.
Ennek hatására elindul az Rpmdrake, ami a Mandriva csomagkezelője.

A keresés mezőbe írjuk be hogy lxde, majd az enter megnyomásával indítsuk el a keresést.
A megjelenő listában tegyünk egy pipát a task-lxde mellé, és klikkeljünk az Alkalmazás gombra. Természetesen a csomagkezelő egyéb "függőségeket" is fel fog telepíteni, de ezzel együtt is néhány perc alatt elkészül.

Nincs más dolgunk mint kijelentkezni, és a bejelentkező képernyőn az LXDE-t választani asztali környezetnek, és már élvezhetjük is a letisztult, villámgyors felületet.

Linkek:
Hivatalos oldal: http://www.lxde.org/
Magyar Wiki: http://hu.wikipedia.org/wiki/LXDE

PCLinuxOS Saját Szemmel! 2.

2009-09-17T16:11:00.001+02:00

Pár napja nyúzom a PCLinuxOS-t, szereztem kellemes tapasztalatokat, és volt néhány dolog ami őszintén meglepett. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem vagyok Linux guru, így megfigyeléseimet is természetesen egy átlag felhasználó szemével végeztem, próbáltam beleélni magam egy olyan ember helyzetébe akinek nincsenek tapasztalatai a Linux rendszerekkel kapcsolatban.

Indulás:
Telepítés utáni első indításnál bekéri a rendszer a root felhasználó jelszavát, valamint egy átlag user adatait, majd megjelenik a GNOME bejelentkező képernyője. Kissé meglepődtem hogy ismét Angol nyelven köszönt, de pár klikkel visszaállítottam Magyarra, és már indíthattam is a grafikus felületet. Megfigyeltem, hogy szeszélyes módon néha visszavált Angolra, hiába választom alapértelmezett nyelvnek anyanyelvemet, de ez legyen a legnagyobb bajom!

A kezdet és a csomagkezelés:
A már ismert sötét téma fogad, ami még mindig nagyon tetszik.:)
Az első benyomás mindenképpen kellemes, aminek szerintem igen is nagy jelentősége van, főleg egy frissen váltó felhasználónál.
Kis ikon jelzi a tálcán, hogy a frissítéskezelő munkába lendült, és pár másodperc múlva értesít is, hogy frissítések érhetők el a rendszerhez. Miután rá klikkeltem, szembe találkoztam az első olyan dologgal, ami megkülönbözteti a PCLinuxOS-t atyjától, a Mandrivá-tol. Egy apró ablakban különböző lehetőségeket kínál.
Telepíthetem a csomagokat a Synaptic segítségével grafikus felületen, vagy konzolban apt-get-tel, esetleg kérhetek listát a feltelepítendőkről. Ez tetszik nekem, és valószínűleg minden olyan felhasználónak aki többé kevésbé barátságban van a Linuxal, de lehet hogy egy teljesen kezdő fennakad rajta, hiszen elképzelhető hogy fogalma sincs róla mi az a Synaptic, vagy az apt-get.
Első körben a Synaptic-ot választottam, de meglepetésemre nem akart működni, csak újra rákeresett a csomagokra, és ismét felkínálta őket telepítésre. Második körben az apt-get-tel tökéletes, és gyors volt a frissítés.

Egyébként a Synaptic ezen kívül remekül működik, és meglehetősen sok csomagot érhetünk el segítségével az egyetlen hivatalos tárolóból. A csomagkezelés lendületes, meglehetősen gyors, érzésem szerint talán egy kicsit gyorsabb is a Mandriváénál, ami talán az egyedi csomagoknak köszönhető.
Ezen kívül lehetőségünk van használni a Debian alapú rendszereknél megszokott apt-get install csomagnév konzolos parancsot is.

Kínálat:
Az alkalmazások menüben meglehetősen bőséges, és nagyon jól összeválogatott programkínálat fogad.
A megszokott kellékeken túl megtalálhatjuk a Checkgmail programot is, amely képes figyelni Gmailos postafiókunkat, de találhatunk katalógusprogramot, konvertáló és összehasonlító eszközöket.

Irodai alkalmazásokból sincs hiány. Itt az alapértelmezett szövegszerkesztő az AbiWord, ami szerintem egy átlag felhasználó igényeit maximálisan kielégíti, de egy egér klikkel menüből telepíthetjük az OpenOffice csomagot is, ha többet akarunk. Találhatunk egyebek mellett összetett határidőnaplót, és otthoni pénzügyi nyilvántartót is. Kellemes meglepetés hogy alapból fent van a Mozilla Thunderbird is, ami a kedvenc levelezőprogramom.

Internetes alkalmazások terén is nagyon jó a választék! webböngészőnk a Firefox, azonnali üzenetküldőnk a Pidgin, de ezeken kívül vannak fel és letöltő programok, IRC kliens, és az elmaradhatatlan Transmission bittorrent kliens, amit én a legjobbnak tartok kategóriájában.

Azt hiszem a multimédiára kiemelt figyelmet fordítottak, hiszen a Hang és Videó menü a legbővebb. Lemezt írhatunk a Brasero-val, szerkeszthetünk videót a Kino-val, majd lejátszhatjuk a GNOME MPlayerrel, vagy a VLC médialejátszóval. Zenelejátszónk a Rhythmbox, vagy az XMMS, de fellelhetünk konvertáló, médiarendszerező alkalmazásokat, valamint IPod managert, de lehetőségünk nyílik videó felvétel készítésére is a képernyőről.

Grafikáinkhoz természetesen ott a képszerkesztők etalonja a GIMP, de található itt digitális fényképező és scaner manager, fotónyomtató, valamint az elmaradhatatlan gThumb képnézegető.

Kontroll Center és Rendszereszközök:
A Kontroll Center ikonja megtalálható a tálcán, és indítása után egy olyan alkalmazással találkozunk, ami szerintem etalon kell hogy legyen. Szinte teljesen megegyezik a Mandrivában található társával, de néhány hasznos aprósággal még felspékelték, gondolok itt pl. a tűzfal "interaktív" módjára.
Szépen és ésszerűen rendszerezve haladhatunk végig a számítógépünk részletes beállításain, kezdve a megosztással egészen a rendszerindításig.
Nagyon tetszik a tűzfal, ami akkor is kiválóan teszi a dolgát ha nem állítunk rajta semmit, de nagyon jó a grafika beállítása is. Végre úgy tudtam megoldani a Plug&Play működésre képtelen monitorom beállítását, hogy nem kellett turkálnom Xorg.conf-ban.

A Rendszer menüben az alapvető dolgokon kívül találunk még pár alkalmazást, mint pl. a Black In Time biztonsági mentés készítő eszközt, GFormat floppy formázót, a GParted particionálót, amely egyébként a Controll Centerből is elérhető, vagy a Restore MBR-t, amivel a sérült boot-szektort hozhatjuk rendben. Itt van még a Make LiveCD, aminek segítségével indítható CD-t készíthetünk rendszerünkről. Említésre méltó még a BleachBit, ami képes törölni a feleslegessé vált fájlokat, persze nem árt óvatosan bánni vele.

Finomságok:
Tetszik a csinos kis ikon a tálcán, ami mindig jelzi hogy a rendszer naprakész. Okos dolog még az is, hogy amikor olyan alkalmazást indítunk amihez szükségesek rendszergazdai jogok, megőrzi jogainkat, és erről egy kis ikon figyelmeztet minket a tálcán. Ha erre klikkelünk, lehetőségünk van visszavonni, így következő esetben újra kéri a jelszót.

Ami nem tetszik:
Jó pár napig teszteltem VirtualBox-on a rendszert, és mivel nagyon pozitív benyomásaim voltak, gondoltam felteszem éles rendszernek, hogy tisztábban érzékelhessem a sebességét.
A probléma akkor jött, amikor be akartam állítani a mobil netet. Klikkeltem a beállításra, erre legnagyobb meglepetésemre nekiállt letölteni a szükséges csomagokat, ami igazán meglepő lett volna ha összejön. Ez csapda, hiszen nem tudod beállítani a hozzáférést, mert nem működik a hozzáférés!:) Nagyon meglepett, és talán ez az egyetlen oka hogy marad nálam a Mandriva.
Még ami kicsit talán zavaró lehet, hogy a lokalizáció nem tökéletes, de reményeim szerint dolgoznak rajta, és talán hamarosan ízig vérig Magyarrá válhat a felület.

Összegzés:
Gyors, szép és igazán felhasználóbarát rendszer. Talán ez az egyik legjobban összeállított, átgondolt disztribúció amit valaha teszteltem, és bármikor könnyű szívvel ajánlanám olyan embereknek, akiknek ez lesz első kalandjuk a Linux világában, de régi motorosok is megtalálják a számításukat.

Linkek:
Honlap: http://www.pclinuxos.com/
Letöltés: http://www.pclinuxos.com/index.php?option=com_ionfiles&Itemid=28

Olvasd el az első cikket is!

----------------------------------------------------

Szavazz, és iratkozz fel közénk!:)

Barrage

2009-09-15T09:05:00.001+02:00

A Barrage egy egyszerű kis akciójáték, amelyben egy ágyúval irdatlan sortüzet nyithatsz az ellenségre. Három perced van hogy minél több ellenséges egységet elpusztíts, de hogy ne legyen annyira egyszerű, ezek bizony keményen masíroznak.
Az ellen gyalogosokból, Jeep-ekből, ill. tankokból áll, akik különböző sebességgel haladnak a pálya változatos pontjain, így a mi fix hadállásunkból nem is olyan könnyű eltalálni őket.

A gyalogos 5 pontot ér, a Jeep 20-at, míg a legzsírosabb falat a tank kerek 50-et, de ha mellé találunk bizony kegyetlenül levon a pontjainkból.
A bal egérgombbal tüzelhetünk, a jobbal pedig lehetőségünk van újratölteni a kiürült ágyút, de a friss töltetekért is pontokkal fizetünk, így aztán érdemes precíz pontossággal célozni, nem csak céltalanul potyogtatni a drága lőszert. Ja, és elfelejtettem hogy a középső gombbal géppuskázhatunk is, de ez csak a Jeep és a gyalogosok ellen jó!

Szerintem szinte minden ismert disztró tárolójában találkozhatunk vele, így a csomagkezelő segítségével percek alatt szert tehetünk rá, de ha mégsem találjuk, letölthetjük a hivatalos oldalról: LGames

Vigyázat, függőséget okozhat! :D

------------------------------------------------------------------------

Szavazz és iratkozz fel rendszeres olvasónak! :)

PCLinuxOS Saját Szemmel!

2009-09-13T15:54:00.001+02:00

Mivel mostanában sokat hallok a PCLinuxOS nevű disztribúcióról, úgy döntöttem alaposabban szemügyre veszem. Mivel ez egyben túl hosszú lenne, két részre bontom a cikket, és ezúttal röviden leírom mi is az a PCLinuxOS, és részletezem a telepítését, majd egy későbbi alkalommal vesézem ki a rendszer használhatóságát.

Ez egy Mandriva alapokon nyugvó terjesztés, így nem meglepő hogy csomagkezelése RPM alapú, viszont saját csomagokat használ. Ami viszont kicsit szokatlan, hogy Synaptic a grafikus csomagkezelője, így a Debian alapú rendszereknél megszokott apt-get konzolos paranccsal telepíthetünk programokat. Ez igencsak jól jöhet az Ubunturól, vagy egyéb Debian alapú Linuxról áttérőknek.
Rolling Release disztró, aminek köszönhetően a rendszer folyamatosan frissül, nincsenek konkrét új kiadások. Ezzel elkerülhetjük a "nagy" verzióváltásokat, ami bizony gyakran problémás egyéb Linuxoknál, és mindig friss csomagokat használhatunk. Bevallom ez az egyik számomra nagyon vonzó tulajdonsága.
A fejlesztők egyértelműen arra törekednek, hogy egy nagyon egyszerű, könnyen kezelhető rendszert adjanak a felhasználók kezébe, amiben minden csomag megtalálható amire egy átlag felhasználónak szüksége van, és a tapasztalataim szerint ezt a célkitűzést kiemelkedően sikerül is teljesíteniük!

Na de ne szaladjunk ennyire előre!
A PCLinuxOS alap ablakkezelője a KDE, de letölthető GNOME, vagy akár LXDE ablakkezelővel is, sőt, a Magyar fejlesztők létrehoztak egy régebbi gépeken is jól futó változatot, amelynek az Enlightenment adja a felületét.
Én régi GNOME használóként természetesen ezt a változatot vettem górcső alá.

Telepítés:
A letöltött fájl nem meglepőmódon egy CD képfájl, ami egy komplett live rendszert tartalmaz. Boot-olás után egy csinos felület fogad, aminek az alapszíne szürke és fekete, és ez nekem nagyon is tetszik. Beállíthatjuk a nyelvet, majd indulhat a rendszer.

Rendkívül egyszerű, de annál szebb üdvözlőképernyőt látunk, és ahhoz képest hogy CD-ről fut, meglehetősen hamar eljutunk a következő képernyőre, ahol kiválaszthatjuk a billentyűkiosztás nyelvét. Itt ha nyomunk egy "h"-t, a Magyarhoz ugrik a lista.
Azonnal beugrik a GNOME bejelentkező képernyő, ami meglepetésemre Angol, de szerencsére itt ismét lehetőségünk van Magyarra váltani, és ezzel tovább nem is lesz gondunk.

Ha szeretnénk telepíteni merevlemezünkre a rendszert, érdemes root-ként (Rendszeradminisztrátor) belépni. Rákérdez hogy alapértelmezett legyen e a Magyar nyelv, de tulajdonképpen mindegy mit választunk ezen a ponton.
Felcsendül az egyszerű kis login hang, majd másodpercek múlva ismét nagyon szép sötét képernyőn találjuk magunkat.

Ha kábelnetünk van, az alapból működik, de bármilyen hozzáférést percek alatt beállíthatunk a Hálózat- és internetbeállításoknál, amit többek között az asztalon található ikonnal is indíthatunk, de ha csak telepíteni szeretnénk, nincs rá szükségünk.

Egyetlen klikk az Install Livecd ikonra, és már indul is a telepítés.

A következő képernyőn választhatunk, ill. létrehozhatunk új partíciókat a rendszer számára. Teljesen kezdőknek legegyszerűbb "A teljes lemez törlése és felhasználása" pontot választaniuk, de figyelem, ez minden partíciót és tartalmat töröl a kiválasztott merevlemezről, viszont több dolgunk nincs vele, mindent létrehoz automatikusan. Természetesen erről kapunk is egy figyelmeztetést, ha a "tovább" gombra klikkelünk.

Létrehozza, formázza majd csatolja a szükséges partíciókat, és már kezdődik is a másolás. Nincsenek fölösleges dumák, csak halad a folyamatjelző, méghozzá meglepően gyorsan.

Talán 10 perc sem telt el, amikor megjelenik a következő ablak, ahol lehetőségünk van beállítani a bootmanagert. Ha az első vinyóra tettük a leírt módon, akkor itt változtatás nélkül klikkelhetünk a "Következő" gombra, és végül a befejezésre.

Az utolsó képernyőn felszólít minket a PCLinuxOS, hogy állítsuk le a gépet, távolítsuk el a LiveCD-t, és vegyük használatba szép új Linuxunkat.

Azt gondolom, hogy ennél egyszerűbb telepítéssel nagyon kevés rendszernél találkozhatunk, talán egyedül a Mandrivanál, ami persze nem meglepő, hiszen a PCLinuxOS "atyjáról" beszélünk.:)

Már alig várom hogy nyúzópróba alá vessem az új disztrót!
Hamarosan...

Linkek:

Honlap: http://www.pclinuxos.com/
Letöltés: http://www.pclinuxos.com/index.php?option=com_ionfiles&Itemid=28

Még mindig változom....

2009-09-12T11:06:00.003+02:00

Talán észrevettétek hogy "visszatérésem" óta lassú változásnak indult az oldal. A legszembetűnőbb talán az új fejléc, de újdonság az is, hogy immáron egyszerűen feliratkozhattok rendszeres olvasónak a lentebb található kék menüben, és ennek a kis alkalmazásnak a segítségével akár kapcsolatba is léphettek a többi olvasóval. Ezzel annyi a célom, hogy egy kis csapatszellemet vigyek a blogba.

Mostantól rendszeresen találhattok kisebb közvélemény kutatásokat, szavazásokat a zöld menüben, ennek célja hogy kipuhatoljam milyen témákra vagytok kíváncsiak, így kicsit az ízlésetekre igazíthatom a tartalmat.
Kérem használjátok ezt a lehetőséget!

Hamarosan visszanyerem a "régi lendületem", és újra olvashattok majd hosszú és részletes program, ill. disztribúció leírásokat, teszteket, de szívesen fogadom a tőletek érkező témajavaslatokat is.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Iratkozzatok fel az oldalra és szavazzatok! :)

Gnome MPlayer

2009-09-11T11:51:00.002+02:00

Talán furcsa hogy egy ennyire régi programról írok, de nagy híve vagyok az egyszerűségnek, és a Gnome MPlayer a lehető legegyszerűbb felület mögé gazdag funkcionalitást rejt.
Ez nem más mint egy GUI az MPlayer-hez, és ha megnézitek a következő kis képet, érteni fogjátok miért a kedvencem.

Azt hiszem erre mondanák, hogy mindent "lejátszik", még a flex korongot is!:)

Tudomásom szerint minden disztró alap tárolójában megtalálható.

Hivatalos Oladal

Firefox - Flashblock

2009-09-08T11:54:00.002+02:00

A Firefox kiegészítéseket bemutató sorozat második részében, egy szerintem szuper hasznos funkciót ellátó kis kiegészítést mutatok be, nevezetesen a Flashblock-ot.

Nem tudom ki hogy van vele, de én gyűlölöm amikor egy oldal tele van zsúfolva kisebb-nagyobb Flash animációkkal, hiszen ezek nem csak a sávszélességet zabálják, hanem elég rendesen megterhelik a processzort és a memóriát is.
Erre a problémára nyújt kiváló megoldást a Flashblock, hiszen blokkolja az ilyen tartalmakat, és csak ezen tartalmak ablakában megjelenő kis gombra klikkelve töltődik le az.

Természetesen lehetőségünk van un. fehér lista felállítására, így az itt szereplő oldalak kivételt nyernek a blokkolás alól.
A Flash-en kívül képes még kezelni a Shockwave és Authorwave tartalmat is, ezzel tovább gyorsítva a böngészést.

Link: https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/433

Firefox - FoxTab

2009-09-07T13:25:00.001+02:00

Mivel kéztöréssel küzdök, nem nagyon megy a gépelés, de nem szeretnék ismét eltűnni, ezét úgy döntöttem hogy néhány rövid bejegyzésben felhívom a figyelmet pár érdekes, ill. hasznos Firefox kiegészítésre.
Kezdetben itt egy kis csicsa, ami képes felruházni böngészőnket látványos 3D tulajdonságokkal, és tesztjeim szerint nem éppen egy erőforrás zabáló dolog.
Aki szereti a haverjait ledöbbenteni, az az asztal Compiz-al való feldobása után most ugyanezt megteheti a Firefox-ban a FoxTab segítségével!:)

Részletes leírás: https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/8879

Exaile - Megszólal a gép...

2009-09-02T19:16:00.002+02:00

Az Exaile nem más, mint egy médialejátszó alkalmazás, és bár tudom hogy nem éppen új projekt, mégis jónak látom ha írok róla, hiszen szerintem méltánytalanul háttérbe szorul a rengeteg hasonló alkalmazás mellett.
Régen kizárólag az Amarok lejátszót használtam, de mivel ez egy KDE alá írt program, rengeteg "függőséget" kellet telepítenem Gnome alá, így elkezdtem keresni az alternatívákat.
Az Exaile nem is titkolja, hogy egy Amarok klón, így szinte mindent tud amit a "nagy" példakép, viszont GTK-n teszi mindezt.

A felület is nagyon hasonlít az Amarokéra, így ha azt megszoktuk már, nem lesz gond áttérni.
Nagyszerűen kezeli a nagyméretű zenegyűjteményem, letölti és megjeleníti az aktuálisan játszott album borítóját, a dalszövegeket, és akár a gitár tabokat is. Kommunikál a Last.fm oldallal, így feltölti profilunkra az éppen hallgatott nótákat, vagy hallgathatjuk segítségével az ottani rádió "állomásokat".
Okos program, csak töredékét említettem itt a lehetőségeinek, és van még egy nagy előnye az Amarokal szemben, nevezetesen hogy sokkal kisebb az erőforrás igénye.

Minden általam kipróbált disztribúció alap tárolójában megtalálható, így telepítése nem okozhat gondot a csomagkezelő segítségével, de ha mégis, itt a hivatalos oldal:

http://www.exaile.org/

Ami megváltozott...

2009-08-30T19:44:00.001+02:00

Aki régóta hűséges olvasója kis tapasztalatgyűjteményemnek, az tudja hogy évek óta elkötelezett felhasználója voltam az Ubuntunak.
Mostanra azonban kezdtek idegesíteni benne kis apróságok, például azok az érthetetlen belassulások, amikre nem találtam sem okot, sem megoldást.
Több hónapig próbálgattam különböző disztribúciókat, és hosszas tesztelés után végül úgy döntöttem, hogy mostantól a Mandriva mellett teszem le a voksomat.
Hogy miért éppen Mandriva? Egyszerű.
Gyors, stabil, nagyszerű vezérlőpultot tartalmaz, rendelkezésünkre áll egy tűzfal, amely csak működik és kész, valamint kiválóan kezeli a mobil netet, ami most az egyetlen lehetőségem a "háló" elérésére.
Kicsit féltem az RPM alapú csomagkezelőtől, hiszen sokak szerint lassú, de ebben is pozitívan csalódtam, és ráadásul a Red Hat alapnak köszönhetően hihetetlen sok csomag áll rendelkezésünkre.
Teszteltem KDE felülettel is, bár köztudott rólam hogy nem tudok megbarátkozni vele, és ez sajnos most sem változott. Nem mondhatja senki hogy nem adtam neki lehetőséget:), és nem érzelmi okok miatt zárkózóm el tőle, hanem mert az én gépemen lassabb a Gnome felületnél.
Tehát Mandriva és Gnome az új szerelem....

Még annyit azért hozzátennék, hogy eszem ágában sincs lehúzni az Ubuntut, hiszen nagyszerű rendszer, rengeteg barátom használja nagy megelégedéssel, és én támogatom őket, hiszen van valami amit az "Ubi" tud legjobban! Nevezetesen az embereket meggyőzni, csoportba gyűjteni, és elkötelezetté tenni a Linux-al szemben, és én főleg ezért tartom még mindig a legjobb "kezdő" rendszernek...

Töltsd le a Mandrivát, és próbáld ki!

Visszatérés

2009-08-29T11:38:00.002+02:00

Gondolom mindenkinek feltűnt, hogy az elmúlt hónapokban nem születtek új cikkek, és csak azok az emberek tudtak rólam akik mailban vagy hozzászólás formájában felvették velem a kapcsolatot.
Sajnos ennek megvolt az oka, de nem terhelek ezzel senkit, akinek tudnia kell az tudja.
Mindenesetre a Linux iránti elkötelezettségem mit sem változott, és ami kicsit megdöbbentett, hogy az oldal látogatottsága sem csökkent komoly mértékben. Ez arra ösztökél hogy folytassam a cikkek írását, és erősen gondolkozom rajta, hogy az oldalt is kisebb mértékben megváltoztatom. Ennek okairól majd később...

Hamarosan új cikket olvashattok, úgyhogy érdemes továbbra is látogatni!;)

xVideoServiceThief-A videóletöltő

2008-12-31T10:04:00.006+01:00

Esett itt már szó a Pytube nevű programról, mellyel szintén videókat tölthetünk le webes videómegosztó oldalakról, de azt gondolom hogy az xVideoServiceThief szolgáltatásait tekintve egy újabb lépést jelent ebben a kategóriában. Az egyik dolog amiért ezt mondom, a fogd és dobd technika (Drag & Drop) megjelenése, amely szuper hasznos lehet ha mondjuk az ember egy előadó klipjeit akarja letölteni. Csak rákeresünk, és a találati listából szépen beledobáljuk az xVideoServiceThief kicsiny ablakába a klipeket.

Ezek után a program már tölti is ezeket, ráadásul párhuzamosan a több fájlt. Ha kérjük, akkor ezeket a fájlokat rögtön a kívánt formára konvertálja, és így menti a merevlemezre.

Számtalan beállítási lehetőségünk van, és a támogatott oldalak száma is igen bőséges, de várhatóan a későbbi verziókban ez még tovább bővül, és ezért sem kell semmit tennünk, hiszen automatikusan frissül a program minden indulásnál.
Sok funkciót és előnyt sorolhatnék még fel, de szerintem mindenki próbálja ki, és tapasztalja meg hogy mennyire gördülékeny és kézreálló ez a kis alkalmazás.

A telepítés pofon egyszerű, hiszen az egész csomagot letölthetjük egyetlen tömörített fájl formájában, amit csak kicsomagolunk egy nekünk színpatikus könyvtárban, és már indíthatjuk is az xvst nevű fájl segítségével.
Azért egy-két dologra érdemes odafigyelni! Egyrészt ellenőrizzük hogy van e írási jogunk a downloads nevű könyvtárra, hiszen ide menti a program a letöltött videókat, másrészt ha nincs a gépünkön fent az ffmpeg csomag, akkor telepítsük, különben hibaüzenetbe fogunk botlani.

Lehetőségünk van Magyarosítani is az alkalmazást! Ehhez csak töltsük le ezt a tömörített fájlt, majd csomagoljuk ki a languages könyvtárba. Ezek után a beállítások panelen kiválaszthatjuk anyanyelvünket.

További információért látogass el a hivatalos weblapra!

Jó "idő"töltést!!!

Vagalume Last.fm Client - Fedezd fel a zenét!!!

2008-12-19T21:47:00.007+01:00

A Last.fm szolgáltatásról már írtam régebben egy röpke szösszenetet az Amarok kapcsán, amit itt el is olvashattok.
Amikor zenét hallgattok azt az Amarok feltölti a Last.fm oldalra, ahol aztán nem csak statisztikákat kreál belőle, de bármikor vissza is hallgathatjuk őket mi, vagy más regisztrált tag. Talán nem kell kihangsúlyoznom zenét kedvelő barátaimnak, hogy ez mennyi lehetőséget rejt magában!

A Vagalume nem más, mint egy apró kis Last.fm kliens, ami lehetővé teszi hogy bármikor meghalgassuk saját, vagy akár mások zenéjét.

A legfrissebb verzió még igen korai stádiumban van (0.7), ennek ellenére már sok lehetőség közül választhatunk, és a stabilitással sem tapasztaltam semmi gondot.
GTK+ az alap, így bármilyen munkaasztalon fürgén és gond nélkül fut, sőt, bizonyos Nokia telefonokra is elérhető!

A lehetőségek:

Külömböző Last.fm "rádióálomások" lejátszása (személyes, szomszédok, kedvencek, vagy bármilyen lastfm:// URL)
Előadókat, zeneszámokat és albumokat cimkézhetünk
Ajánlásokat küldhetünk más felhasználóknak
Számokat tölthetsz le saját gépedre
Az itt hallgatott zenék is megjelennek Lst.fm profilodon
Felfedező mód
Könyvjelzők
Távirányító

Persze a lista nem teljes, többet tudsz meg ha elltogatsz a weblapra!

Az alkalmazás megtalálható az Ubuntu hivatalos tárolóiban, így egyszerűen telepíthető a
sudo apt-get install vagalume
paranccsal, vagy a Synaptic csomagkezelő használatával.

Jó zenehallgatást!

UNetbootin - Avagy rendszert a "kulcsra"

2008-12-07T12:10:00.005+01:00

Tudjuk, hogy valójában bármelyik Linux feltelepíthető USB kulcsra, de bizony gyakran elég nehézkes a dolog.
Erre a problémára keres, és talál is kiváló megoldást az UNetbootin nevű egyszerű kis program, amely elérhető Linux és Windows változatokban is. Lehetőségünk van egy igen gazdag listából kiválasztani azt a rendszert amelyet szeretnék USB kulcsra helyezni, majd letölti az ISO-t, kicsomagolja, felmásolja a kulcsra, és végül telepíti a boot menedzsert is.
Választhatunk a gépünk merevlemezén terpeszkedő ISO-t is, de akár saját magunk is építhetünk rendszert ha megadjuk a kernel helyét.

A program részben Magyarosítva van, de kezelése annyira egyértelmű, hogy bárki könnyen elboldogul.

Telepítése is egyszerű. Letölthetjük *.deb fájl alakban is, de érdemesebb felvenni szoftverforrásba a felkínált tárolókat, hiszen így a későbbi frissítések automatikusan települnek.
Ezt egyszerűen megtehetjük, ha ráklikkelünk a Rendszer - Adminisztráció - Szoftverforrások menüpontra, és itt kiválasztjuk a Harmadik fél fülecskét, majd a Hozzáadás gombra klikkelünk.

Az alábbi két sort vegyük fel:

deb http://ppa.launchpad.net/gezakovacs/ubuntu intrepid main
deb-src http://ppa.launchpad.net/gezakovacs/ubuntu intrepid main

Ezután már telepíthetjük a megszokott sudo apt-get install unetbootin paranccsal.
A program helyet kap az Alkalmazások menüben is, a rendszereszközök között.

Azért pár bug feltűnt. Ha gyanúsan hamar végez a feladattal, akkor valószínűleg nem másol semmit az USB kulcsra. Érdemes a kulcsot leformázni FAT32-re, ez szinte mindig megoldja a gondot, de gyakran az is segít ha csak leválasztjuk a fájlrendszerről, és utána újra csatoljuk.

A hivatalos oldal: http://unetbootin.sourceforge.net/

LiveDosGames

2008-11-30T19:13:00.006+01:00

Itt egy újabb Linux disztribúció Magyar fejlesztők "tollából", de amint a neve is mutatja, ez más mint a többi. A kezdeményezés lényege, hogy régi kedvenc Dos-os játékainkat futtathatjuk egy kimondottan erre kiélezett Linux alatt. Nem kell semmit telepíteni, egyszerűen ki kell írni a letöltött ISO állományt egy CD-re, és máris indíthatjuk róla a masinát. Természetesen választhatjuk a Magyart a villámgyorsan betöltődő Xfce asztal nyelvéül, és máris rengeteg játék között turkálhatunk, melyeket a DOSBox pillanatok alatt el is indít.

A DOSBox futását játékonként beállíthatjuk egy egyszerű kis program segítségével, így aztán maradéktalan lehet az élmény. Fantasztikus érzés volt újra játszani a Settlers 2-vel, vagy az ősrégi Lotus nevű autós játékkal. A grafika ugyan már itt-ott kicsit kopottnak tűnhet, de a játékélmény nagyságrendekkel túltesz a mai csili-vili csúcsjátékok unalmas világáén.

Az LDG-t felruházták egy mindent tudó webböngészővel is, ahonnan modulok segítségével nagyszerűen bővíthető a rendszer, vagy akár egy klikkel újabb játékokat varázsolhatunk a gépre.

A disztró letölthető innen.
További képek és videók...
A projekt hivatalos oldala.

Crontab - Egyszerűen misztikus...

2008-08-25T08:13:00.006+02:00

Nem véletlen a cím, hiszen itt egy olyan lehetőségről lesz szó, amit szinte minden Linux felhasználó ismer, tudja mire való, de csak nagyon kevesen használják. Miért van ez? Mert sokan túl bonyolultnak tartják, pedig meglátjátok mennyire egyszerű, és mennyire praktikus tud lenni.

A Cron lehetőséget ad rendszeresen elvégzendő feladatok ütemezésére. A crontab egy egyszerű felépítésű szöveges fájlt, amely szerkesztésével tudunk pontosan megadott időpontokban parancsokat futtatni.

Létezhet továbbá két konfigurációs fájl, amelyek megszabják hogy a rendszer mely felhasználói adhatnak meg ütemezett feladatokat. Crontab-et használhatsz ha a felhasználóneved megjelenik a /usr/lib/cron/cron.allow fájlban. Ha ez a fájl nem létezik, és a felhasználóneved nem szerepel a /usr/lib/cron/cron.deny fájlban, szintén nyerő vagy. Ha a cron.deny üres, valamint a cron.allow nem létezik, akkor mindenkinek van lehetősége ütemezésre.
Mielőtt bárki frászt kapna, közlöm hogy az Ubuntuban alapból szerkesztheted a crontab-et, így aztán az imént említett két konfigurációs fájlal nem kell foglalkozni.

Három féle kapcsolóval használhatjuk a crontab parancsot.

crontab -e Ha nem létezik létrehozza a crontab-ot, majd megnyitja szerkesztésre.
crontab -l Listázza az aktuális bejegyzéseket.
crontab -r Törli a crontab fájlt.

A crontab fájl hat oszlopra oszlik, amelyek pontosan leírt szabályok alapján töltendőek ki.
Ezek sorrendben a következőek:

Perc (0-59)
Óra (0-23)
A hónap napja (1-31)
Hónap (1-12)
A hét napjai (0-6) (0=Vasárnap)
A végrehajtandó parancs

Az egyes oszlopokat szóközzel választjuk el, és ha nem kívánjuk valamely adatot megadni annak oszlopába "*"-ot írunk. Amennyiben szükséges egy oszlopban több adatot megadni, azokat vesszővel válasszuk el, de szóközt NE tegyünk a vessző után! Ha egy időintervallumra szeretnénk hivatkozni, akkor a két számot kötőjellel különítjük el.

Nézzünk pár példát!
Ha pl. szeretnénk minden nap 15:20-kor kiüríteni a tmp könyvtárat, akkor a következő sort írjuk be:
20 15 * * * rm /home/felhasználóneved/tmp/*

Ha ugyanezt mondjuk csak a hétfői napokon szeretnénk megtenni:
20 15 * * 1 rm /home/felhasználóneved/tmp/*

Ha minden hónap 10. és 20. napján szeretnénk törölni a fájlokat:
20 15 10,20 * * rm /home/felhasználóneved/tmp/*

Talán még annyit érdemes hozzátenni érdekességként, hogy amennyiben szeretnénk naplózni a cron tevékenységét, egyszerűen irányítsuk át a megadott parancs kimenetét egy fájlba a következő képpen:
20 15 * * * rm /home/felhasználóneved/tmp/* > /home/felhasználóneved/rm_temp.log

Természetesen ezzel a Cron lehetősei közül csak a felszint kapargattuk, viszont szerintem ennyi elég a lényeg megértéséhez.
Ha valakinek nem tetszik az alapértelmezett GNU nano szerkesztő, van lehetőség grafikus programok használatára, de ez már egy következő cikk lehet.

FONT-oskodjunk

2008-08-20T13:40:00.003+02:00

Ha valakinek nem elég az a jó pár betűtípus amit az Ubuntu alapból kínál, nagyon egyszerűen bővítheti a kínálatot.
Rengeteg helyről lehet letölteni ingyenesen fontokat, én például előszeretettel válogatok a http://www.1001freefonts.com/ kínálatából. Innen a Win fontokat kell letölteni, majd kicsomagolni őket a /usr/local/share/fonts könyvtárba. Figyeljünk arra hogy gyakran könyvtárastól csomagolják a betűtípus fájlokat, nekünk azonban ömlesztve kell őket a helyükre másolni!
Ezek után nyissunk egy terminál ablakot, és futtassuk a fc-cache -f -v parancsot.
Ha minden rendben ment, már elérhetőek az új betűtípusok kedvenc szövegszerkesztőnkben.

Létezik egy másik megoldás is, amit abban az esetben használunk ha gépünknek több felhasználója van, és olyan irigyek vagyunk hogy nem akarjuk hogy számukra is elérhetővé váljanak csilli-villi fontjaink.
Készítsünk a saját könyvtárunkban egy .fonts mappát, majd ebbe másoljuk be a betűtípus fájlokat, természetesen ismét csak ömlesztve.
Most terminálban adjuk ki az alábbi parancsot: fc-cache -f -v ~/.fonts
Itt a hullámos vonal a saját home könyvtárunkra utal.

Jó FONT-oskodást!:)

Megjegyzés: A "." a könyvtár neve előtt természetesen nem elírás, azt jelzi hogy ez egy rejtett mappa!

Google Gadgets

2008-06-08T21:48:00.008+02:00

Ezzel a programmal kisalkalmazásokat helyezhetünk el az asztalunkon, melyek sok hasznos infóval látnak el minket, vagy egyszerűen csak gyönyörködtetnek. :)
De feleslegesek a szavak, lássunk inkább egy képet:

Igen, van választék bőven, és ez valószínűleg csak javul még.
Egy hete amikor telepítettem még nem találtam deb csomagot, így kénytelen voltam forrásból fordítani, amihez nem kevés függőséget kellett kielégítenem, de mára végre találtam csomagot, így Ti már megkímélhetitek magatok ettől.

Használhatjuk hagyományos módon, ilyenkor "alt+F2" után írjuk be a "ggl-gtk" parancsot.

Hozhatunk létre azonban oldalsávot is, csak az iménti parancs helyett a következőt írjuk be: "/usr/bin/ggl-gtk -s -bg"

Hogyha szeretnénk elérni hogy automatikusan induljon az ablakkezelővel, csak navigáljunk el a "Rendszer/Beállítások/Munkamenetek" menübe, ahol egyszerűen adjuk hozzá az imént említett parancsok valamelyikét.

Deb fájl Ubuntura, és a forrás is letölthető innen.
Hivatalos oldal
Letölthető pluginok

Google a barátunk!:)

Filelight

2008-06-02T20:12:00.004+02:00

A Filelight egy egyszerű kis program, mégis nagyon hasznos lehet, ha az ember hajlamos hanyagon kezelni partícióit.
Indítás után felsorolja az elérhető köteteket, majd az általunk választott lemez tartalmát egy jól áttekinthető kőr grafikon formájában ábrázolja. Pillanatok alatt kiszűrhetjük a legnagyobb helyet foglaló könyvtárakat, fájlokat.
Telepíthető tárolóból, az az rákereshetünk a Synaptic csomag kezelőben, vagy terminálban adjuk ki a sudo apt-get install filelight parancsot.

Hasonló program: Graphical Disk Map
A hivatalos oldalt nem találom, ha valaki ráakad kérem jelezze!

Csoport Értünk!

2008-05-31T09:16:00.004+02:00

Már írtam nektek említés szintjén az Ubuntu Hungary nevű csoportról, aminek célja hogy összefogja a világban élő Ubuntu felhasználókat, de természetesen szívesem látunk más disztribúciókat használó embereket is.
Nagyon fiatalok vagyunk még, és csupán pár tagunk van, de érezhetően kezd alakulni a hangulat, bővül a fórum is. Van már regisztrált tagunk Brazíliából és Romániából, tehát valóban nemzetközi a kicsiny csapat :)

Hogy elérj minket regisztrálj a www.orkut.com-on, ami egy Google által üzemeltetett közösségi portál, és ott keresd az Ubuntu Hungary nevű közösséget.
Ha ezt túl bonyolultnak érzed, akkor csak add meg nekem email címedet, és kapsz egy meghívót!

Mindenkit szeretettel várunk, hogy együtt építhessünk egy közösséget! ;)

System Stability Tester

2008-05-24T19:14:00.004+02:00

Tudom hogy viszonylag kevés ember szívét dobogtatja meg ez a program, de azok akik gyakran "építenek" Linuxos PC-t, értékelni fogják.

System Stability Tester (Systester) segítségével pillanatok alatt előkészíthetünk egy kívánt hosszúságú nyúzótesztet, amit ha fagyás nélkül túlél a masina, akkor biztosak lehetünk a hardver jó minőségében, és a processzor hűtésének megfelelő mértékében.

Természetesen azoknak is megkönnyíti a dolgát, akik szeretik a maximumot kihozni a gépükből, és a tuning lehetőségeinek szélső határait kutatják.
A program egyik nagy előnye, hogy nem kell telepíteni. Csak átmásolunk egy fájlt az új gépre, és már indulhat is a teszt!

A processzorunkhoz illeszkedő fájl letölthető a hivatalos oldalról, és kicsomagolást követően már futtathatjuk is:
http://systester.sourceforge.net/downloads.html

Banner

2008-05-24T13:36:00.008+02:00

Hogyha kiteszed Linux tartalmú weblapodra blogom logóját, természetesen én is kiteszem a tiéd, de csak ha a tartalom ellenőrzése után is így gondolom.

Ha ki akarod tenni, kérlek jelezd felém hozzászólás formájában, vagy írj egy levelet az alábbi címre:
hp.linux.blog@gmail.com
és küldöm a kódot!

Ubuntu Hungary

2008-05-22T17:05:00.003+02:00

Mindannyian tudjuk, hogy a Linux fejlődésének egyik alapja a közösség, a közösség amely mindig segítőkész, egymást támogató emberekből áll.

Egy kedves barátom, (talán nem sértődik meg hogy így hivatkozom rá) Mihailov Ferenc, az Ubuntu Hogyanok Magyarul című oldal készítője szívügyének tekinti kedvenc disztribúciójának támogatását, így azon túl hogy rengeteg hasznos tippel szolgál blogján, igyekszik létrehozni egy nagyszerű közösséget, egy csoportot Ubuntu Hungary néven.
Kiváló ötletnek tartom, és elsőként léptem be a csoportba.

A részleteket olvassátok el Mihailov Ferenc saját tollából ITT!

Várlak bennetek! ;)

Pytube a Média Átalakító

2008-05-18T07:36:00.007+02:00

Többen kérdezték tőlem levélben, hogy milyen programot használok fájlok letöltésére a YouTube videómegosztó oldalról. Erre a kérdésre mostanáig Miro volt a válaszom, viszont a minap találtam egy alkalmazást, amely sokkal egyszerűbb, amitől stabilabb és az adott feladatra jobban is használható.

A Pytube nem csak a YouTube, hanem a MySpace, a MetaCafe és a Google Videó oldalról is képes levadászni fájlokat, valamint azokat nyomban a kívánt formátumra is konvertálja nekünk!

A program letölthető többféle csomagban, többek között Ubuntura optimalizált deb-ben is, amit egyszerűen, akár dupla klikkel is telepíthetünk rendszerünkre.

Indítás után egy nagyon egyszerű, könnyen áttekinthető ablak nyílik meg.

Ha tudjuk a videófájl pontos webcímét, akkor csak írjuk, illesszük be az alul található szövegmezőbe, és már tölthetjük is, de van lehetőségünk a YuoTube-on keresésre is.

Az eredeti fájlt alapértelmezésben a a /home/saját könyvtárba tölti le, amit az "Encode Videos" gomb használatával szinte bármilyen formátumra konvertálhatunk, akár mp3-ra vagy wav-re is, ha csak a hang kell.

A "Multimedia Tools" segítségével a letöltött videókat, hangokat a végtelenségig babrálhatjuk, lehetőségek egész tárháza áll rendelkezésünkre.

Adhatunk hangot néma videóinkhoz, összefűzhetünk több filmet, forgathatjuk, átméretezhetjük őket, de talán az egyik legérdekesebb, hogy hangfájljainkból kívánt hosszúságú csengőhangot hozhatunk létre mobilunkra.

Minden művelet elvégezhető néhány mozdulattal, nem kell átrágnunk magunkat menük sokaságán, hogy titokzatos kérdésekre találjuk ki a választ.

A PyTube lenyűgöz könnyű, magától érthető kezelhetőségével, és a funkciók szenzációsan összeválogatott kínálatával. Semmi fölösleges nincs benn, de mindent megtalál egy átlagos felhasználó amire csak vágyik.
Azt gondolom, hogy példamutató ez az irány!

PyTube hivatalos oldala: http://bashterritory.com/pytube
Példában szereplő videó: http://www.youtube.com/watch?v=lNLdTfwx5ZQ

Ha valaki UHU-Linux alá szeretné telepíteni, Spétör blogján talál segitséget:
http://spuhulinux.blog.hu/2008/05/22/pytube_az_uhu_n

PlayOnLinux (POL)

2008-05-15T19:31:00.004+02:00

A PlayOnLinux alkalmassá teszi Linux rendszerünket Windows alá írt játékok, alkalmazások futtatására. Természetesen ez is a Wine-re épül akár a Cedega, de akkor miért is más?
Az első és talán az egyik legfontosabb érv az ingyenesség! Igen kérem, ezért nem kell fizetni ellentétben a Cedega programmal! Van azért még pár dolog ami a POL oldalára billenti a mérleget, legalábbis az én mérlegemet biztos.

Magyar a kezelőfelület
Villámgyors fejlődés
Egyszerűbb kezelhetőség
Magyar nyelvű weblap, támogatás

Persze ez mind szép és jó, de vajon működik is a dolog?
Természetesen ki kellett próbálnom! :)

A Magyar weblapról letölthető többféle disztribúcióra optimalizált csomag, így Ubuntus deb fájl is. Itt mindjárt jön az első döbbenet, hiszen a fájl mindössze 697 KB!
A telepítés közben derül fény a turpisságra, hiszen sok összetevőt tölt le a netről. Ezzel együtt is néhány perc alatt végére érünk a műveletnek, és nem is háborgat minket rejtélyes kérdésekkel.

Kicsit meglepett a másodpercek alatt elinduló alkalmazás egyszerű kezelőfelülete, már-már kopottnak nevezném. Viszont amint munkára fogtam, olyan érzésem volt mintha régen ismerném már, minden pontosan ott volt ahová én is tenném.
Nem szándékozom leírni hogy miként kell rá Windows-os programot telepíteni, mert tényleg magától érthető, csak még annyit tennék hozzá, hogy játékokon kívül simán települ vele például a MS Office csomag, és még nagyon sok más progi is. A lista kiadós, és napról napra bővül.

Természetesen meg lehet próbálni olyat is installálni ami nem szerepel a felsorolásban, és engem pontosan ez izgatott! :)
Nagyon ritkám játszom a masinán, de létezik egy régi kedvencem, amit viszont sem a Cedega, sem a sima Wine nem volt hajlandó még csak telepíteni sem.
Az áldozat nem más, mint a kamionos klasszikus sorozat legújabb tagja, a 18 wheels of steel American long haul (WOS).

Igen csak izgatott lettem, amikor azt láttam hogy szépen gond nélkül települ. Aki ismeri, az tudja hogy nem nagy játék, csak 2-300 mega telepítve, ennek megfelelően le is zajlott a folyamat néhány perc alatt.
De nem mertem még örülni, nehogy arcomra rogyjak amikor futtatni akarom. Félve, remegő manccsal klikkeltem az indítás ikonra, és óriási kő esett le szívemről amikor gond nélkül elindult!
Tökéletesen kezeli a hardvert is. Van kiváló minőségű hang, és nagyszerű sebességű grafika, pedig a WOS-nak nem éppen a grafikus motor az erőssége.

Ami azt illeti, nagyon tetszik nekem a POL!
Egy program, ami igen csak sokat tehet a Linux terjedése érdekében.

Legyen ez a végszó! ;)

A POL hivatalos Magyar oldala: http://www.playonlinux.com/hu
18 wheels of steel American long haul: http://www.americanlonghaul.com/

Hangos Pingvin

2008-03-28T13:14:00.010+01:00

Mindig is érdekelt a multimédia, és mostanában egyre több olyan megoldandó feladat akad, amely alkalmat ad ennek a számomra alig ismert területnek a feltérképezésére. A múltkoriban videókat babráltunk, itt az ideje a hangokkal való ismerkedésnek!

A feladat a következő! Adott egy DVD lemez, amelynek hanganyagát kell leszedni, azt szerkeszteni, majd felírni hagyományos audió CD-re. Elvárás hogy a használt programok grafikus felülettel bírjanak, hiszen amint már tudjuk, elsősorban a kezdő Linuxosokat szeretném segíteni.
Erről valahogy az a mondás jut eszembe, hogy "segíts magadon..." :).

Tehát szedjük le a hangot a DVD-ről. Ez olyan egyszerűen hangzik, nem gondoltam hogy mégis ilyen nehezen találom majd a nekem tetsző megoldás! Sok órás Google nyúzás után találtam csak rá a megoldásra, ami valójában mindvégig az orrom előtt hevert. Meglepő, de ezt nem más, mint a mindenki számára ismert VLC (VideoLAN Client) szolgáltatta. Ez a nagyszerű alkalmazás azon túl hogy kiválóan megbirkózik szinte bármilyen multimédia formátummal, az un. varázslók segítségével lekapja nekünk a hangot is!
A Fájl menüben található pontra klikkelve a következő ablak nyílik meg:

Válaszd a képen látható menüpontot,
majd NEXT!

A következő ablakban klikkeljünk a Válasszon gombra, majd a felugró párbeszédpanelen válasszuk a Lemez fület, majd jelöljük ki a DVD pontot, és OK.

Ezek után lehetőségünk van kiválasztani, hogy a DVD-n található hangot, vagy videóanyagot akarjuk-e átkódolni. Miután kiválasztjuk a hangot, lehetőségünk nyílik formátumot választani. Én most a tömörítetlen(uncompressed) formát választom, hiszen ezt utána könnyen szerkeszthetem minőségromlás nélkül.
Még kettő klikk, és már adhatjuk is meg a a fájlnevet, ami után indul is a munka!

Ha ott csücsül a vincseszteren az áhított vaw kiterjesztésű fájl, akkor nincs más hátra mint kiszedni belőle a felesleges részeket, feldarabolni trackekre és elmenteni a kívánt formátumban.
Erre több profi alkalmazás is létezik Linux alatt, de nekem több okból is az Audacity a befutó. Hogy miért? Egyrészt meglepően gazdag funkciókínálata ellenére is könnyen kezelhető, az alapvető feladatokat bárki percek alatt megtanulja, másrészt mindezt Magyarul teszi!

A vágás végeztével szinte bármilyen formátumba exportálhatjuk a fájl, én a minőség megtartása érdekében maradtam a tömörítetlen hangnál.
Az Audacity használatát nem akarom itt taglalni, hiszen egyrészt nem értek hozzá, másrészt azt hiszem könyvet lehetne írni róla! :D

Az így elkészült fájlt, fájlokat a K3B segítségével percek alatt CD-re írhatjuk, és már munkánk végére is értünk!

Ugye nem is nagy ügy! ;)

Minden általam említett program megtalálható az Ubuntu tárolókban!

Fejléc

2008-03-24T23:00:00.002+01:00

Jó pár kiváló munka érkezett kérésemre, aminek nagyon örülök! Most kiválasztottam egyet, ami bevallom nagyon tetszik, de egyáltalán nem biztos hogy végleg ez marad.
A most látható fejléc Dennis munkája, de WatcherS is sokat dolgozott, sőt jelenleg is dolgozik egy másik elképzelésen!
Most igazán sajnálom hogy csak 1 fejléc lehet egyszerre!
Még egyszer szeretném megköszönni hogy ilyen gyorsan reagáltatok, és fáradságot nem kímélve készítettétek a jobbnál jobb munkákat!

Fejlécet szegény HP-nak! :)

2008-03-23T11:15:00.004+01:00

Akik régebben olvasgatják bologomat, azok tudják hogy a grafika a gyengém. Volt itt már néhány fejléc az oldalon, de egyik rondább lett mint a másik, így most segítséget szeretnék kérni!
Ha valaki úgy érzi lenne kedve tervezni a blog számára egy egyszerű fejlécet, azt kérem tegye meg! Egyébbel nem tudom meghálálni, csak azzal hogy feltüntetem a készítő nevét, elérhetőségét, ki hogyan szeretné.
770x134 legyen a mérete, és PNG a formátuma. Az egyetlen formai kitétel, hogy szerepeljen benn a következő felirat: "HP Linux Blogja", és a lehető legegyszerűbb legyen, na meg persze illeszkedjen az oldal hoz. Ez már három :)
A kész munkákat küldjétek a következő címre: haris.pal@hotmail.com

Előre is köszönöm a segítséget!

HP

Cudar DVD

2008-03-16T11:13:00.008+01:00

Tegnap nagy fába vágtam a fejszémet! Persze a videók oda vissza konvertálásában jártas emberek számára talán röhejes lesz a leírásom, de nem titkolt célom vele, hogy talán valaki tud ajánlani sokkal kézenfekvőbb megoldást.
A probléma a következő volt. Több flv kiterjesztésű videófájlom volt, konkrétan 7, amelyekből létre kellett hoznom egy asztali lejátszón is lejátszható DVD-t.
Minőségi elvárásaim természetesen csekélyek, hiszen az eredeti fájloknak is kicsi a felbontása.

Első lépésben átalakítottam őket avi kiterjesztésű Mpeg-4 fájlnak, hiszen a Flash videó formátummal önmagában nem nagyon lehet mit kezdeni. Először a Mencoder-t szerettem volna használni, de a többszöri átparaméterezés után is nagyon gagyi volt a hangminőség, ami baj, hiszen egy koncert film az alapanyag. Hirtelen ötletként jött az FFmpeg, amely egy nagyon egyszerű paranccsal elfogadható eredményt hozott: ffmpeg -i forrás.flv cél.avi

Kész volt a hét darab avi, most jó lenne belőlük Mpeg-2 formátumú fájlokat konvertálni, amely ugyebár a DVD formátuma. Erre is létezik több parancssoros megoldás, de amint tudjátok már, általában előnyben részesítem a grafikus programokat.
Az Avidemux használható így is úgy is, és a grafikus felület maximálisan támogatja az ilyen fickókat mint amilyen én is vagyok, nevezetesen akiknek kissé homályosak ezek a fránya videószabványok. Miután megnyitottam a konvertálni kívánt fájlt, lehetőségem van kérni az alkalmazást, hogy mindent automatikusan állítson be szabványos DVD formátumra. Természetesen aki szeretné finomhangolni a beállításokat, annak rengeteg manuálisan beállítható paraméter áll a rendelkezésére.
Ezek után csak a mentést kell választanom, és már indul is a konvertálás! Nagyon kedvemre való program, minden kézre áll benne, akár egy jó kocsiban.

Következő lépésként megfelelő sorrendbe kell rendeznem a fájlokat, majd létre kell hozni a vob kiterjesztésű videókat, valamint a bup és ifo fájlokat. Ehhez szintén egy grafikus kezelőfelülettel rendelkező, nagyon sokoldalú alkalmazást választottam, mely valójában sokkal többet tud mint amire jelenleg szükségem van, ez a 'Q' DvdAuthor. Kezdetnek ki kell választani egy munkamappát, amelyben a feldolgozni kívánt fájlok vannak, valamint meg kell adni a kimenet mentésének helyét.
Ezek után meg lehet nyitni az Avidemuxal létrehozott Mpeg-2 fájlokat, és sorba lehet őket rendezni. Igény szerint hozhatunk létre menüt, betölthetünk felirat fájlokat, és még ezernyi olyan funkciója van, amely nekem most nem kell.
Ha minden megvan, csak a Create DVD gombra kell klikkelni, és már indul is a munka. Esetemben nem tart sokáig, hiszen a fájlokat nem kell konvertálni, mert ezt már megtettük.
Egyébként az Avidemux kikerülhető lenne, de ez nálam hang problémákat okozott.

A művelet végén létrejönnek a VIDEO_TS és az AUDIO_TS mappák a megfelelő tartalommal, amit már csak DVD-re kell pörkölni. Én ehhez a K3B nevű alkalmazást használom, amit nem hiszem hogy nagyon be kellene mutatnom. :)
Ha asztali lejátszón szeretnénk nézni a videót, akkor nem elég adat DVD-t írni, hanem a DVD Video Project -et kell választanunk. Itt csak át kell húzni a mappákat, és már indulhat is az írás. Érdemes a lehető legkisebb írási sebességet választani, hiszen az öregebb lejátszók néha nagyon kényesek bírnak lenni.

Tudom hogy elsőre kicsit macerásnak tűnik, de valójában nem nagy ügy. Remélem olvassa majd valaki, aki jártas a videók Linux alatti kezelésében, és talán nem lesz lusta megosztani velünk tapasztalatait!

Ha tetszik az oldal, iratkozz fel rss hírforrásra!

Ubuntu Tweak 0.2

2008-03-15T09:14:00.007+01:00

Nemrég olvastam erről az érdekes, és nem utolsó sorban hasznos programról a Linuxbox.hu-n. Amiért most én is írok róla, az egyrészt hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartom, másrészt hogy segítsem az Ubuntu felhasználókat a telepítésben.

Amiért tetszik az az, hogy nagyszerű fegyvert ad az olyan Ubuntu felhasználók kezébe, akik nem tudják, és nem is akarják mélyebben belevetni magukat a rendszer rejtelmeibe. Sok olyan beállítást eszközölhetünk egyetlen klikkel, melyhez eddig konfigurációs fájlokat kellett szerkesztgetni.

A program jelenleg csak Gnome környezethez érhető el, de a fejlesztők azt ígérik, hogy a korai fejlesztési stádiumban lévő alkalmazás később szélesebb körben lesz alkalmazható. Ígéretük szerint rengeteg funkcióval fognak bővülni az újabb kiadások, amit könnyen figyelemmel kísérhetünk, hogyha felvesszük a szoftverforrások közé az Ubuntu Tweak hivatalos oldalán található tárolót. Itt részletes leírást is találunk a telepítéshez, ezért ezt nem írom le.

Néhány lehetőség:

Rendszer és felhasználói információk
Munkafolyamatok és automatikus indítások
Munkaasztal és Compiz babrálás
Felhasználók személyes mappáinak beállítása, átnevezése
Gnome, Nautilus és energiakezelési beállítások
Biztonság

Talán érdemes külön megemlíteni az energiakezelési lehetőségeket, hiszen ennek segítségével nagyszerűen optimalizálhatjuk laptopunk energiafelvételét.

Tudom hogy nagyon sok "régi" Linuxos elítéli az ehhez hasonló programokat, de véleményem szerint pont ilyenek kellenek a Linux terjedéséhez!

Kiwi Linux, avagy európai Ubuntu

2008-03-09T13:12:00.005+01:00

Csak nem bírtam ki, hogy ne próbáljak ki még egy Ubuntu variánst, nevezetesen a Kiwi Linux-ot.
A Kiwi mint európai Linux vált ismerté, hiszen kolozsvári Ubuntu fejlesztő, Monoses Jani hozta létre a Magyar és Román Linux felhasználókat megcélozva.
A legújabb 8.03-as verzió a Magyar a Román és az Angol nyelv mellett támogatja már a Németet is. Ezen nyelvi csomagok megtalálhatóak a Cd-n, így telepítés közben nem kell a netről töltögetni, ezzel a telepítés ideje jelentősen csökken.

A nyelvi csomagok mellett még jelentős mennyiségű plusz csomagot is telepít a Kiwi az alap Ubuntu telepítőhöz képest. Alapból kapjuk az mp3, a DVD valamint a flash lejátszásához szükséges csomagokat, kódekeket. Természetesen a Firefox böngésző is fel van vértezve minden szükséges kiegészítéssel, mint a Java, a flash vagy az Mplayer plugin.
Az európai terjesztés egyik előnye, hogy a licencek miatt felkerülhet a msttcorefonts is, és természetesen fel is kerül!:)

Van még pár apróság, amit érdemes megemlíteni! A boot cd ahogy elindul, azon nyomban felkínálja a nyelvválasztást, ami nagyon jó, főleg ha valaki hadi lábon áll az Angollal.

Van még egy menüpont (Installer Only), amely lehetővé teszi a rendszer telepítését olyan gépekre is, amelyek csak 256mb rammal rendelkeznek, így aztán nem kell alternate CD.

Kellemes zöld Kiwis GDM fogad minket bejelentkezéskor, kár hogy a rendszer témája alap Ubuntu. Jobb lenne az "érzés", ha itt is lenne valami csinos zöld téma.

Alapból van mc, ami nekem szent! :) Persze mondhatjuk hogy fél perc feltenni apt-get segítségével, de mi van ha nincs internet!?
Alap a Pidgin is, és fent van az Unrar csomag is.

Még egy kedvesség, hogy végre van grafikus GUI a pppoeconf-hoz, ami nagyon leegyszerűsíti egy kezdő számára az ADSL beállítását.

Ezektől eltekintve van egy Ubuntum.:)))

Összességében jó a benyomásom, nagyon jól felszerelt a rendszer. Kezdőknek és olyan Linux felhasználóknak akik nem rendelkeznek internet eléréssel mindenképpen jó választás lehet! Szerintem kezesebb min a LinuxMint!

Képre klikkelve eljutsz a hivatalos weblapra:

Újra Ubuntu

2008-03-08T15:57:00.002+01:00

Megint itt vagyok, ne reménykedjetek, tőlem nem olyan egyszerű megszabadulni! :) Nagyon kevés időm maradt a munkám miatt, és bevallom felmerült bennem, hogy felhagyok a blog írással, de ezt csakhamar elvetettem.
Azonban változtatnom kell a hozzáállásomon az időm szűkössége miatt. Mostantól nem fogok komplett disztribúciókat tesztelni, csak kivételes esetben, vagy télen amikor több az időm.
Visszarakom szépen gépemre az Ubuntu legújabb verzióját, és ezt fogom nyüstölni, és az így szerzett tapasztalataimat próbálom okulás céljából megosztani veletek.
Ebben nincs semmi új, hiszen az egész így indult.

Hamarosan "találkozunk"!

Kegyelem...

2008-02-27T21:28:00.002+01:00

Úgy döntöttem, hogy egyelőre megmentelek bennetek a szörnyű fejléc dizájnomtól! :) Koncentráljatok a tartalomra!

Cím Nélkül ;)

2008-02-27T16:59:00.002+01:00

Ismét rá kellett döbbennem, hogy borzalmasan béna vagyok a grafikához. Ízlésem kb. annyi van, mint egy varangyos békának!:)
Legújabb fejlécemmel valószínűleg sikerül elnyernem a legrondább weblap címet, de higgyétek el, keményen dolgoztam érte!
Mindenkitől elnézést!:)

Egyik kedves látogatóm felhívta a figyelmemet rá, hogy nem működik az RSS. A hiba javítva, megtaláljátok az oldal alján!

Linux Mint finish

2008-02-26T20:38:00.003+01:00

Ígértem egy rövid összefoglalót a Linux Mint-ről, melynek használatát 1-2 napon belül befejezem. Bevallom, nem lett a kedvenc disztribúcióm, de ezt okozhatja az is, hogy majdnem egy éve Ubuntuzom már, és most furcsa 1 másik rendszert használni napi rendszerességgel.

Tudjuk hogy itt is az Ubuntu az alap, de ha nem tudnánk akkor is nyilvánvaló lenne már a telepítésnél.
Találtam rengeteg jó fejlesztést, amely tovább javítja az asztali Linuxok kezelhetőségét, de voltak olyan dolgok is melyben szerintem az alap Ubuntu a jobb.

Nekem tetszik hogy van ROOT felhasználó, bár tudom hogy ebben sokan nem értenek velem egyet.
Érdekes ahogy a frissítés kezelő jelzi az adott frissítések fontosságát, igaz nem nagyon látom értelmét, hiszen az átlag felhasználók úgyis felraknak minden felkínált frissítést válogatás nélkül, és a Linux Mint egyértelműen őket célozza.
A hardverek felismerése mintaértékű, ahogy ezt az Ubuntu alapú rendszereknél már megszokhattuk. Megy alapból a 3D támogatás, és persze az integrált Compiz is végzi a dolgát.
Nagyon aranyos ötlet, amit már az előző írásomban említettem, hogy a parancssoros terminál egy idézettel indul. Igaz Angol nyelvű, de így is tetszik!

Sajnos a Mint Magyarítása nem teljes, bár a fontosabb dolgokat anyanyelvünkön olvashatjuk, így ez nem igazán zavaró.
Nagyon nem tetszik a menü!

Szerintem nagyon nehezen átlátható, és hiányoznak a jól megszokott jobb gombos lehetőségek, ráadásul ijesztően emlékeztet egy bizonyos fizetős operációs rendszer menüjéhez. Szerintem kár volt erre pazarolni a fejlesztők energiáját, hiszen az Ubuntu saját menüje úgy jó ahogy van. Szerencsére használhatjuk azt is.

Összességében Jó és könnyen kezelhető rendszer, de nem cserélném el az Ubuntuval! Azért természetesen érdemes kipróbálni!

http://linuxmint.com/

Linux Mint

2008-02-24T09:06:00.003+01:00

Korán van még ahhoz képes, hogy hajnali kettő körül kerültem ágyba, de az idegeim máris darabokban hevernek! Ennek több oka is van, de a főkolompos ez a mentolos oprendszer.
De kezdjük az elején!
Tegnap ugyebár leírtam a telepítést, amivel nem volt semmi gond. Aztán amikor elindult az ablakkezelő, nagyon idióta felbontásban volt a monitor, de gondoltam semmi gond, majd a Képernyők és grafika menüpont segít. Beállítás után a szokásos üzenet, miszerint minden felhasználónak ki kell jelentkezni a változások alkalmazásának érdekében. Ezt megtettem, de semmi nem változott.
Semmi gond, gondoltam, majd a Képernyő felbontása! De a legnagyobb meglepetésemre az ott található beállítási lehetőségeknek köze sem volt ahhoz, amit előzőleg a Képernyő és grafika alatt belőttem!
Persze nem esünk kétségbe, hiszen a Linuxban pont az a szép, hogy az esetleg felmerülő problémákra számtalan megoldás kínálkozik, ezért aztán újra indítottam a komplett X-et. Láss csodát, működik!

Eltelt az éjszaka, és ma reggel bekapcsoltam a gépet. Majdnem frászt kaptam amikor ismét valami több monitornyi asztal fogadott, a frissítési gyakoriság meg 50! HZ.
De nem gond, jön a jól bevált módszer: sudo gedit /etc/X11/xorg.conf
Kitöröltem jó pár felesleges sort, annak biztos tudatában, hogy ennek segítenie kell.
Szerintetek újraindítás után mi fogadott?! Hát persze, megint valami űr felbontás!

Biztosan van erre is megoldás, és gyanítom hogy az én őskövület monitorom sem tesz jót a dolognak, de nem vagyok biztos benne, hogy meg akarom oldani.
Csak addig lesz úgyis a gépen, ameddig nem sikerül a Goblinx telepítésével kapcsolatos problémákra gyógyírt találnom, de erről majd egy következő cikkben.

Természetesen még egy bejegyzést tartogatok azért a Mint-nek, hiszen ettől az "apróságtól" eltekintve ideális "kezdő" rendszernek tartom, így biztos sokakat érdekel.

Csípős Pingvin (Avagy Linux Mint)

2008-02-23T21:06:00.006+01:00

Tudom hogy mostanában megritkultak a bejegyzések, de sajnos eléggé összejöttek a dolgok...
Időm sokkal több eztán sem lesz, de azért történt pár dolog, ami jót fog tenni blogozó kedvemnek. A legfontosabb talán, hogy mától egyedüli felhasználó vagyok saját gépemen, így aztán végre kedvemre tönkre vághatok naponta akár több operációs rendszert, és erről be is fogok számolni!:)

Kezdetnek Úgy gondoltam, hogy egyik olyan Linuxot helyezem sajátos mikroszkópom lencséje alá, amelynek alapjául kedvenc disztribúcióm szolgál, nevezetesen az Ubuntu.

Ezt a cikket bevezetőnek szánom, kell néhány nap ahhoz, hogy képet alakíthassak ki erről a nekem talán kicsit túlságosan is zöld disztribúcióról.

Néhány dolgot azért leírok, ami amolyan első benyomásként most hirtelen az eszembe jut. Kezdetnek annyi, hogy a telepítés teljesen fájdalommentes, bár a Magyar nem választható a live CD nyelveként, de a telepítő már futhat anyanyelvünkön. Ez a folyamat semmiben nem különbözik az Ubuntun megszokottól, Senkinek nem fog gondot okozni.
Én a Gnome asztalkezelős változatot töltöttem le, így az első indításkor a GDM bejelentkezéskezelő fogad.

Csinos a grafika, szerencsére inkább elegáns MINT:) csicsás. Az első meglepetés rögtön a bejelentkezésnél érkezik, hiszen ROOT jelszót kér, amit egyébként nem kötelező megadni. Ez szokatlan, hiszen az Ubuntu arról híresült el, hogy nincs külön ROOT, az az rendszergazda felhasználó.
Terminál ablakban kipróbálva a su parancsot kiderült, hogy valóban be lehet lépni rendszergazdaként, ami szerintem kényelmesebb mint az állandó sudo-zás.

A mai bevezető végére még egy apró érdekesség. A terminálban Shakespeare idézetek jelennek meg!:) Ez nagyon tetszik!

Linux Mint Oldala: http://linuxmint.com/

Folyt köv. (Hamarabb MINT gondolnád:)

Törmelék Adatok

2008-02-16T20:44:00.005+01:00

Egy barátom aki nemrég tért át Microsoft gyártmányú :) rendszeréről szívem csücskére, az az Linuxra, nemrég felhívott hogy szeretné töredezettség mentesíteni (defragmentálni) a vinyót.:) Nem találta sehol az erre szolgáló programot...
Nem is csoda, hiszen ilyen nem létezik!
Ennek az az oka, hogy a Linuxon használt fájlrendszerek képesek alacsony szinten tartani a fragmentációt, és ehhez semmi más nem kell, csak elég szabad hely a lemezen. Általában azt mondják, hogy 10%-nál kevesebb hely már nem egészséges, de az igazán optimális a 25%!
Ismét egy ok, amiért szeretjük a Linuxot!:)

Ha mégis azt gyanítjuk hogy a lemez "töredezett", le kell menteni adatainkat, majd formatálni, ezek után visszamásolni mindent.
De erre nekem még soha nem volt szükségem.

Ubuntu a Noteszen

2008-02-13T20:36:00.002+01:00

Tegnap telepítettem először Ubuntut laptop-ra. Izgatott a dolog nem kicsit, de végül már nem élveztem annyira.:)
Ubuntu 7.10 volt a kiszemelt, amit egy hölgy választott frissen vásárolt Fujitsu Simens márkájú gépére, és szeretném kihangsúlyozni, hogy az ő döntése volt, én egy szóval sem beszéltem rá! Asztali gépére is én telepítettem anno, és már fél éve nem látott Microsoft dizájnt!
Biztos bele is szeretnék, ha már nem történt volna meg öt éve!:)

De térjünk a tárgyra!
A telepítő CD nem indította a gnom-ot, csak villogott a képernyő. Kipróbáltam többféle felbontást, de mindegyikkel ez volt a helyzet. Gondoltam hátha a gép a hibás, így kipróbáltam egy Goblinx live-cd-vel is, de az gond nélkül működött.
Letöltöttem az alternate CD-t, amiről telepítettem, persze újraindítás után jött ismét a vibráló képernyő, és még karakteres konzolra sem enged váltani! Nagyon bosszús lettem ám!
Live CD-ről szerkesztettem végül át az xorg.conf fájlt, és innen frankón megy. Erre varjatok gombot!
Bevallom buta vagyok a laptop-hoz, soha nem volt ilyen kütyüm, így nem nagyon értem a dolgot. Remélem akad valaki aki kisegít, és elmagyarázza mi volt ez!

Full Circle - Az Ubuntu Magazin

2008-02-03T10:42:00.000+01:00

Végre megjelent Magyarul a Full Circle című Ubuntu magazin első kiadása! Ugyan sok idő telt el az eredeti Angol nyelvű kiadás óta, viszont olyan cikkeket olvashatunk, amelyek mit sem veszítettek aktualitásukból.

Nekem különösen tetszett a GRAMPS-ról szóló írás, amely program a családfa kutatásánál lehet segítségünkre.
De ezen kívül szó van játékról, telepítésről, torrentről, és még sok másról.
A fordítást készítők ígérete szerint hamarosan olvashatjuk anyanyelvünkön a következő számot is!

Az első szám letölthető pdf formátumban: http://fullcirclemagazine.org/issue-1/
Az oldal legalján keressétek!

Linux az Egyetemen

2008-01-29T19:27:00.001+01:00

Megbízható forrásból tudom, hogy a Kaposvári Egyetem számítógépes rendszerének létfontosságú területein Linuxot használnak. Nevezetesen Debian alatt végzik a spam-szűrést, és ugyanez a disztribúció futtatja azt a web-szervert, amin az intézmény web-lapja működik!

Megpróbálom kifaggatni a megbízható forrásomat:), és akkor írok erről bővebben!

Goblinx és Társai

2008-01-28T18:27:00.000+01:00

Az elmúlt hetekben kipróbáltam néhány "zseb Linux" disztribúciót, és megosztottam veletek benyomásaimat, érzéseimet. Ezt a bejegyzést ezen sorozat záróírásának szánom. Nem mintha nem lenne még miről írni, de nagyon időigényes ezeknek a kis Linuxoknak a tesztelése, és erre sajnos mostanában már nem maradt időm.
Természetesen szívesen fogadom ha valaki itt nálam kívánja közzétenni bármilyen Micro cuccal kapcsolatos tapasztalatait!

Lássuk csak mivel foglalkoztunk eddig!

Első áldozat a DSL(Damn Small Linux) volt, amelyről két írás is napvilágot látott.
A második kiszemelt résztvevő a Slax Linux, ami a legelterjedtebb Live Linux disztribúció címmel büszkélkedhet.
A harmadik, és egyben az utolsó versenyzőre Evenorbi hívta fel a figyelmem. Név szerint Goblinx az áldozatunk!

Létezik számtalan változat, de számomra a legkisebb "micro" volt az izgató darab!:) Slackware alapokon nyugszik, és Fluxbox ablakkezelőt használ, mindezt nem több mint 100 MB-ban. Választhatjuk induláskor, hogy az egész rendszer a memóriába töltődjön, és érdemes is, hiszen így olyan sebességet érhetünk el, hogy majdnem eldobtam az agyam! ;) (pedig az nehéz lenne) Már-már kezdtem átéli azt a hőn áhított, de elérhetetlennek vélt állapotot, hogy a parancsokra azonnal reagáljon a rendszer! Nem viccelek, villám gyors! Mindezek mellett nagyon modern a cucc. 2.6.21.3-as a kernel, így aztán támogatja a legújabb hardvereket is. Előbb egy nagyon szép karakteres felületet indít el, ami megdobogtatja azok szívét akik anno hasonló "környezetben" nőttek fel.
Belépés után innen indítható a Fluxbox. Nem érdemes elmenni kávézni, mert mire felnézel a billentyűzetről már fut a grafikus felület!:) Nagyon egyszerű, de közben szemet gyönyörködtető asztalon dolgozhatunk. Minden szükséges program megtalálható a megszokott jobb gombos menüben. Nem akarom sztárolni a Goblinx-et, de nekem a kedvencem lett! Ha valamihez hasonlítani szeretném, elsőre egy ékszeres dobozka jut az eszembe. Sajnos az általam minimál rendszernek nevezett gépen nem indult, de ez egy ilyen modern operációs rendszernél nem is csoda.
Nem írok most többet erről a rendszerről, de mindenkinek kiadom kötelező házi feladatnak a kipróbálását! Vigyázat, számon kérem!:)))
khm...

Lássuk mi a végeredmény!

Ha régi gépre akarunk grafikus felületet is nyújtó rendszert, akkor mindenképpen a Damn Small Linux-ot kell telepíteni! Alapból Live-CD rendszer, de telepíthető merevlemezre és pen-re is.
Hogyha KDE mániások vagyunk, és szeretnénk egy CD-n olyan cuccot amivel menőzhetünk a Windows-os haverok előtt, akkor ott a Slax, ami szintén feltehető pen-re, de merevlemezre ezt már nem tudjuk telepíteni.

Erről a két Linuxról sajnos el kell mondanom, hogy amikor SATA-s DVD meghajtóról próbáltam futtatni őket, az bizony ki fogott rajtuk, sőt, a SATA-s vinyót sem látták. Nem így a Goblinx!

Szememben az abszolut befutó a Goblinx! Napjaink modern világában is megállja a helyét, sőt, sok szempontból útmutató. A legújabb hardveron is gond nélkül fut, és a sebessége lenyűgöző, köszönhetően a memóriából történő futás lehetőségének. Nem próbálkoztam a pen-nel, de merevlemezre ez is telepíthető, ha "root"-ként indítjuk.

Egyenlőre ennyi, de remélem nem búcsúzunk végleg ezektől az apró remekművektől!

Goblinx hivatalos oldala

Többi cikk:
Damn Small Linux
Damn Small Újra
Slax

64 bit-nyi tapasztalat

2008-01-26T13:46:00.000+01:00

Egy ideje nyúzom a 64 bites Ubuntut, és elérkezettnek látom megosztani az tapasztalataimat. A sebesség nagyon jó, bár igazából nem tudom mennyivel lehet gyorsabb a 32 bitesnél. Lehet hogy semennyire? Gond azért akadt nem kevés!

Amint azt már leírtam, a gDesklets nem megy, és ezt nem oldotta meg a forrásból történő telepítés sem. Lehet hogy én vagyok a béna? De mindegy is, mert ha nekem nem működik, akkor más átlagfelhasználónak sem fog.

Evenorbi hívta fel a figyelmemet a Flash-re, amelyből az Adobe még mindig nem dobott a piacra 64 bites verziót, így ezt is nélkülöznünk kell. Persze létezik kompromisszumos megoldás a Gnash személyében, de ezt közel sem nevezhetném tökéletesnek.
Talán a Flash hiányának tudható be az is, hogy a nálam 32 biten tökéletesen működő Miro bizony botladozik.

És végezetül felfedeztem még egy bosszantó apróságot, nevezetesen a Bluetooth adapter nem éppen kielégítő működését, vagy szinte nem működését.

Még nem adom fel az ügyet, keresem a további hibákat, és kérlek benneteket hogy ti is írjátok le a tapasztalataitokat!:)

64 bit-nyi Ubuntu

2008-01-23T19:42:00.000+01:00

Mivel nemrég hozzám került egy gép, amely 64 bites AMD procit tartalmaz, így kihagyhatatlan számomra egy jó kis teszt!:)
Telepítettem rá 64 bites Ubuntu 7.10-et. Sosem volt ilyen masinám, izgalommal tekintettem az új feladat elé!:) A régi Athlon XP-hez képest szédítő a sebesség, pedig az sem egy rossz proci, engem évekig nem tudtak róla lebeszélni a haverok. Telepítés gond nélkül ment, futnak az alap programok is, úgy nézem minden ok. Gondoltam telepítem a gDesklets nevű progit, amit a régi gépen nagyon megszerettem, mert jól is néz ki, és még hasznos infókat is közöl. Na ez sajnos nem jött be!:( Nem hajlandó futni, bármit csinálok is vele! Még nem próbáltam forrásból feltenni, ez még vissza van. Majd meglátjuk!

Egyenlőre ennyi, de folytatom a tesztet! Ha bárkinek van akár pozitív, akár negatív tapasztalata a témával kapcsolatban, az kérem reagáljon!

Miro

2008-01-20T13:47:00.000+01:00

Egyre népszerűbb a netes TV-zés, videózás. Magam is szívesen nézegetek YouTube videókat, és persze gyakran látogatok egyéb videó megosztó oldalakra. Néha azonban unom a bolyongást az oldalak között, oda vissza, mint aki megkergült.:)
A Miro megoldja ezt a gondot, hiszen csak el kell indítani, és máris minden előttünk van.

Kereshetünk az összes népszerű videómegosztó oldal tartalma között (például YouTube, Yahoo Video, BlogDigger stb.), de több száz internet TV is a rendelkezésünkre áll, köztük jó pár HD minőségű.
Ha igazán kényelmesek vagyunk, akár a saját vincseszteren lévő videóinkat is képes megjeleníteni.
Rengeteg funkciót lehetni itt felsorolni, de szerintem mindenki jobban jár ha letölti és kipróbálja! Ubuntu Linuxhoz még tároló is van!

http://www.getmiro.com/

Ha tetszik az oldal, iratkozz fel hírforrásra!

Zseb Linux 2

2008-01-10T18:12:00.000+01:00

A zseb Linux sorozat második részéhez a népszerű SLAX-Linux terjesztést szemeltem ki. Népszerűsége talán a moduláris felépítésének köszönhető, hiszen ez teszi különösen sokoldalúvá. Létezik sokféle változata, melyek leginkább az alapból telepített csomagok mennyiségében különböznek egymástól. Én a Magyar nyelven is elérhető standard változatot választottam, amely leölthető a http://slax-hu.xsak.hu/ oldalról. Köszönjük a profi honosítást "anonimus" barátunknak!

Ezúttal a Slackware-Linux képezi a Live-CD alapját. Speciális fájlrendszert használ (Unification), amely képes a csupán olvasható adattárolót írhatóként kezelni, hiszen a változásokat a memóriában tárolja.
Természetesen pendrive esetében ez a tulajdonság semmit nem jelent, hiszen az egyébként is írható.

Telepítése nem okoz problémát ha Live-CD-t akarunk használni, mert csak ki kell írni a letöltött ISO fájlt, és be kell állítani a CD-ről történő bootolást. Ha a kulcscsomónkra szeretnénk lógatni a SLAX-ot, akkor már kicsit több a dolgunk.

Első lépésben láthatóvá kell tennünk az ISO tartalmát. Erre Linux alatt van egy nagyszerű eszköz, nevezetesen a "visszacsatoló eszköz" (loopback). Ennek segítségével úgy csatolhatjuk rendszerünkhöz a fájlt, mintha egy adattároló eszköz lenne. Ha a slax könyvtárat használjuk csatolási pontként, akkor a parancsa a következő képen néz ki:

sudo mount -o loop slax-hu-5.1.0-003.iso slax/

Ennek eredményeként a slax könyvtárban láthatjuk az ISO tartalmát. A pendrive-on lennie kell egy üres FAT16-os partíciónak. Most másoljuk rá a slax/ könyvtár teljes tartalmát, mondjuk a

cp -rav slax/* /media/csatolási pont/

parancs segítségével. Következő lépésként szinkronizáljuk a fájlrendszert a

sync

paranccsal. Ezek után lépjünk be abba a könyvtárba, amibe a pen van csatolva, és másoljuk a boot könyvtárból a pen gyökerébe a vmlinuz és az initrd.gz nevű fájlokat:

cp boot/vmlinuz .
cp boot/initrd.gz .

Pár módosítást kell végrehajtani az isolinux.cfg nevű fájlban:

gedit isolinux.cfg

Távolítsunk el minden olyan részt, amely az imént másolt két fájl neve előtt a boot/ karakterláncot tartalmazza. Ha ez elkészült és mentettünk, át kell nevezni a fájlt syslinux.cfg-re.

mv isolinux.cfg syslinux.cfg

Most már csak boot-mangert kell telepíteni. Én a LILO-t javaslom, melyet Ubuntu esetében előbb a gépünkre kell másolni, mondjuk a Synaptic-al. Ha ez magvan:

lilo -M /dev/sda

Ezek után már nincs más dolgunk, csak futtatni a syslinux-ot, a következőképpen:

syslinux -s /dev/sda1

Ha mindent jól csináltunk indulnia kell a Slax-nak.

Alapként KDE ablakkezelőt kapunk, amit be kell valljam, nagyon utálok. Elvileg tartalmaz Fluxbox-ot is de eddig nem jutottam még el. Azonnal tudunk vele netezni, szöveget szerkeszteni, nézhetünk videót, vagy akár CD-t is írhatunk.
A sebessége messze elmarad a DSL-től, viszont ebben már 2.6.15-ös kernel van. Sajnos a "minimal" gépen nem indult el, csak karakteres módban.

Összességében az a véleményem, hogy érdemes kipróbálni, hiszen egy modern terjesztés, amely szolgáltatásaiban messze felülmúlja a legtöbb "Zseb Linux"-ot. Ha jól felszereljük, alkalmas lehet rendetlenkedő gépek javítására, ugyan pl. particionálót már alapból kapunk.
Csak a KDE ne lenne benne!:)

A sorozat előző részei:

Zseb Linux:)

Damn Small Linux Reload

A SLAX hivatalos Magyar! lapja: http://slax.hosting4p.com/?lang=hu

Lossless For Linux

2008-01-07T22:13:00.000+01:00

Mi is az a Lossless? Maga a szó veszteségmentest jelent, az informatika világában pedig egy olyan tömörítési eljárás, amely garantálja az adatfolyam tökéletes pontosságú(bit pontosságú) megmaradását, visszaállíthatóságát. Létezik videó, ill. audió formátum, de én csak ez utóbbival kívánok foglalkozni. A videó talán majd egy későbbi bejegyzés témája lesz.:)
Két fajta alakban érhető el, az egyik a népszerűbb és jobban támogatott flac, a másik pedig a viszonylag nagy erőforrásigényéről elhíresült ape. Mindkettő veszteségmentes tömörítési eljárást alkalmaz, kb. 30-50%-os tömörítési aránnyal. A két típus hangminőségben elvileg nem különbözik, viszont az ape képes nagyobb tömörítésre, így kisebb lehet a fájlméret.

A flac Linux alatt is népszerűbb mint társa, így ezt a formát Ubuntu alatt szinte azonnal le tudjuk játszani. Persze azért ez így teljesen nem igaz!:) Mindenképpen szükségünk lesz a Free Lossless Audio Codec-re, amit a
sudo apt-get install flac paranccsal, vagy a Synaptic csomagkezelővel telepíthetünk. Ezek után elvileg a Rhythmbox, és az Audacious is le tudja játszani flac formátumú zenéinket.

A flac létrehozása sem okozhat problémát, hiszen a Ripper X nevű programmal ezt minden gond nélkül megtehetjük.

AudioCD írása is megoldott a K3B alkalmazás segítségével, így aztán nem lehet panaszunk, komplett a zenestúdió!:)

Az ape sajnos már nehezebb dió! Úgy tudtam, hogy az Audacious probléma nélkül lejátssza, de sajnos ismét tévedtem! Nem kevés időmet vette el, mire rátaláltam a megoldásra, ami Morgoth oldalán kínálta magát.
Miután a weblapon található tárolót hozzáadtam a Szoftverforráshoz, apt segítségével telepítettem a audacious-mac nevű csomagot.
Láss csodát, szol az ape! Hogy hogyan készíthetünk ape fájlokat, annak nem néztem utána, hiszen úgy gondolom maradok testvérkéjénél, a flac-nál. Egyébként ha nem tévedek, a fentebb említett oldalon megtalálható a megoldás, ha valakit érdekel, javaslom tanulmányozni.
Persze ha szépen kérsz, én is szívesen utánajárok!:)

Az említett programok (Rhythmbox, Audacious, K3B, Ripper X) megtalálhatóak az Ubuntu tárolókban. Ha bármelyik telepítése gondot okozz, látogass el erre az oldalra segítségért!

Damn Small Linux Reload

2008-01-05T15:37:00.000+01:00

Dobtam egy icike-picikét jobb videó kártyát a csúcs szuper PII-be, hogy végre alaposan meggyötörjem a Damn Small Linux-ot(DSL). Ez már AGP! Hiába, összejött az élet!:)))
Mivel nem volt kedvem hallgatni hogyan rázza az asztalt a CD-meghajtóm, feltelepítettem vinyóra. Szerencsére nem téma, hiszen a Pen-es telepítéshez hasonlóan ez is menüből megoldható. Néhány perc, és pár egyszerű kérdés megválaszolása árán felkerült a merevlemezre. A két
választható boot-manager közül válaszd a lilo-t, mivel a Grub nem akar települni.

Újraindítás után végre kellemes felhasználói felület fogadott. A fürgesége
ismét meglepett, alig néhány perc alatt szolgálatra készen bámult rám a Fluxbox.:)
Egy dolog viszont nagyon idegesít! Sehogy nem tudom beállítani a képfrissítést, és az alap 60HZ bizony majdnem kiégette a szemem. Hiába kerestem rá minden létező formában a Google-val, senki nem tud semmit a témáról.

Választhatunk több internetböngésző közül. Az alap a Dillo, ami nagyon gyors, de az elkényeztetett felhasználónak igencsak fapados. Szerencsére van Firefox, ami ugyan lassú még egy komolyabb gépen is, viszont megtalálom benne a megszokott szolgáltatásokat. Amikor szerettem volna írni egy levelet, akkor ért a következő meglepetés. Hiába állítottam be a Magyar billentyűkiosztást, nem minden stimmelt. Az ékezetes betűk ugyan megvoltak, viszont nem qwertz, hanem qwerty kiosztáson ment a cucc. Ezzel sajnos nem is tudtam mit kezdeni. Mellesleg a Num Lock led sem világított:)
A csomagkezelését sem voltam képes igazából megérteni, nagyon fura egy rendszer ez.:)

Foglaljuk kicsit össze a benyomásaimat:
Először is szeretném leszögezni, hogy valószínűleg a legtöbb problémám nem a DSL hibájából adódik, hanem a bénaságomnak köszönhető. Ha több időt szánnék rá, biztos minden megoldható lenne.
Nagyon tetszik maga az elgondolás! Kicsi fürge Linux, luxus szolgáltatásokkal.
Tetszik a csomagok jól átgondolt válogatása, és hogy minden hardvert azonnal felismert gond nélkül.
Ami eltántorított attól a szándékomtól, hogy hosszabb távon futtassam, az a képernyő beállítási problémája. Egy óra alatt majdnem kiesett a szemem, LCD-re meg nem telik.:)
Azoknak ajánlom, akik már értik nagyrészt a Linux filozófiát, de vágynak némi kihívásra. Ja, és legyen LCD:)

Ez a néhány kis probléma azért azon nem változtatott, hogy egy időre ez a kis pingvin lett a kedvenc játszótársam! Szerintem mindenkinek ki kellene próbálni!

Tölts le!

Zseb Linux:)

2008-01-03T09:25:00.000+01:00

Kicsit nehézkesen indul az idei év, nehéz legyőznöm a rám telepedett lustaságot, de mindent elkövetek!:)

Idei első projektként:) elkezdtem "mini" Linux terjesztéseket tesztelni pusztán felhasználói szemmel. Néhány egyszerű követelményt állítottam fel, melyek a következők:

Grafikus kezelőfelület
Képes legyen futni USB "kulcsról" is
Használható legyen egy Noé bárkájából származó gépen

Kétféle masinán próbálkoztam. Az egyik egy még ma is elfogadható konfig, (az én gépem:)):
AthlonXP 1800+, 1GB RAM, ATI9600 grafikus kártya
A másikat egy időutazás alkalmával szereztem be:):
PII 350 Mhz, 128 MB RAM, ATI mach32 grafikus kártya

Az első áldozat a Knoppix alapú Damn Small Linux, melyet neveznek még DSL-nek, vagy DSLinux-nak is. Távoli ősei között fellelhetjük a Debiant, hiszen a Knoppix erre épül. Különlegessége hogy mindössze egy nem egészen 50 MB-os iso fájlt kell letölteni, mely tartalmaz minden szükséges csomagot. Fel lehet telepíteni akár egy 64 MB méretű flash memóriára is, melyet aztán könnyen zsebre vághatunk!

A letöltött ISO-t kiírtam egy CD-re, mely természetesen ezután alkalmas a számítógép indítására. A BIOS-ban be kell állítani a CD-ről történő bootolás lehetőségét, vagy a gép bekapcsolása után a megfelelő billentyű(F9, F10, F11) lenyomásával előcsalhatjuk a boot-managert, és innen kiválasztjuk a CD-t.
Először a nagyobb konfigban teszem próbára.

Miután felpörög a CD, és elindul a DSL, egy csinos kis üdvözlőképernyő fogad.
Itt megadhatunk Különböző indítási paramétereket, melyekkel befolyásolhatjuk a hardverfelismerés menetét, de mivel ez kihagyható, ezért most csak egy sima enterrel lépünk tovább.
Elindul a Linux betöltése, és már most látszik hogy a hardverek detektálása a rendszer erősségei közé tartozik.
Azonnal indítja az X-et, sajnos nincs lehetőségünk parancssoros módban indulni, vagy csak én nem tudom a módját. Alapértelmezett ablakkezelő a Fluxbox, melyet meglepő gyorsasággal pakolt ki a monitoromra. A Fluxbox-nak külön örülök, hiszen már régen terveztem a kipróbálását. Nagyon szép a felület, megnyerő a sötét skin, és a kezelhetősége is meglehetősen rugalmas. Gondosan összeválogatott programok egész arzenálját találjuk, melyek kiválasztásánál úgy tűnik fontos szempont volt a gyors működés. Komolyan mondom, nagyon meggyőző!

Sajnos az ősi konfiguráción már nem volt felhőtlen az örömöm. A sebesség ugyan itt is meglepően gyors volt, viszont a Fluxbox már problémát jelentett. Betölti ugyan az X-et, de ahogy az ablakkezelő kinéz, azt nem kívánom senkinek!
Nem is sikerült beállítanom, igaz túl sok időt nem szántam rá. Valószínűleg a videokártya nincs az ínyére. Mindenképpen ki akarom próbálni másik kártyával, mert szerintem egyébként ezen a gépen is jól muzsikálna!

Nosza, lássuk hogyan boldogulunk a Pen Drive-val!
A CD-ről futó rendszer könnyedén telepíthetjük menüből akár vinyóra, akár Pen-re. Flash memórián kialakít két partíciót, egyet a boot-nak, egyet a OS-nek. Ezután felmásolja a szükséges fájlokat, majd telepíti a boot-managert. Választhatunk a Lilo és a Grub között, kinek mi a színpatikus. Néhány perc az egész, nagyon frappánsan működött!
Akinek a gépe tud USB-ről bootolni, az szerencsés. Sajnos nekem nincs erre lehetőségem, de azért nincs minden veszve, hiszen letölthető floppy image, melyet a hajlékony lemezre másolva(dd if=bootfloppy.img of=/dev/fd0) megoldható a dolog. Elvileg. Nálam sajna ez így nem működött.:(

Mindent összevetve ez egy meglepően sokoldalú, átgondolt, és rugalmas rendszer, melyet ajánlok mindenkinek aki viszonylag régi géppel rendelkezik, vagy aki vágyik némi változatosságra.

Szeretném megkérni azokat akik használják a DSL-t, és nem lusták megosztani velem pár infót, hogy írjanak nekem vagy ide, vagy erre a címre: patya@root.hu

Letölthető innen!

B.U.É.K

2007-12-31T09:15:00.000+01:00

Kicsit eltűntem, mert néhány napja próbálok elkészíteni egy Linux routert, sajnos azonban nem akar összeállni a dolog. IPCop-ot telepítettem rá, de a gépem sehogy sem látja a routert, az meg a netet.:)
Úgy hogy éppen vért izzadok!:)

De nem is ezt akartam, csak szerettem volna boldog újévet kívánni minden kedves látogatómnak!

HP

Arany!

2007-12-28T11:04:00.001+01:00

A HUP (Hungarian Unix Portal) 2007-es szavazásán a "Kedvenc Linux disztribúció" kategóriában a 2006-os évhez hasonlóan ismét az Ubuntu győzedelmeskedett!

Gratulálok!

BitTornádo

2007-12-28T09:55:00.000+01:00

Néha töltögetek bittorrent segítségével, de igazából még nem alakult bennem, hogy melyik kliens progit használjam. Próbáltam sok mindent, de vagy ezért, vagy azért, nem igazán tetszett egyik sem.
Megtapasztaltam a két szélsőséget, a nagy , nehézkes, túlcicomázott Azureust, és a nuku infó BitTorrent-et is.
Most olyat kerestem, ami a lehető legegyszerűbb, de mégis rendelkezik kellő hangolhatósággal, és ellát a szükséges információkkal.

Persze semmi sem biztos, de talán rátaláltam!
Választásom a Python nyelven íródott BitTornado-ra esett amely pici, gyors, de majdnem mindent tud amit a nagyok. Sokaknak elsőre idegennek tűnhet a sok fura fájlkiterjesztés(py), de nem kell megijedni, a Linuxhoz mindig közel állt a Python! Például Ubuntu barátunk grafikus telepítője is ezen a nyelven íródott.

A forrást le lehet tölteni a hivatalos oldalról, telepítése pedig nagyon egyszerű.
Ha nincs fent Python, telepíteni kell, pl így:
sudo apt-get install libwxgtk2.2-python
Ezután kicsomagolás, majd install így:
sudo python setup.py install

Számtalan parancssoros lehetőséget kínál a program, de ha nem akarunk mást csak letölteni, érdemes létrehozni egy indíróikont, melyben a parancshoz ezt írjuk: /usr/bin/btdownloadgui.py
Így induláskor bekéri a letöltésre hivatkozó torrent fájlt, majd a mentés helyére kérdez rá.
Előbb ellenőrzi a cucc sértetlenségét, majd indítja a letöltést.
Az ablakon lévő kék színű hivatkozásokkal sok hasznos beállítás érhető el, érdemes őket átböngészni.

Sajnos Magyar nyelvű változatot nem találtam, de a program egyszerűsége miatt nem fogjátok érezni ennek hiányát.

Gyors letöltést!

Telepítés Forrásból

2007-12-25T10:13:00.001+01:00

Bizonyos programok nem érhetőek el csomagban, hanem a fejlesztők forráskód formájában bocsátják a rendelkezésünkre. Ezek általában tar.bz2, vagy tar kiterjesztést kapnak.

Az ilyen fájlokat vagy dinamikus hivatkozásokat használó, vagy statikus alakban érhetjük el.

A dinamikus hivatkozásokat (dynamically linked) tartalmazó szoftver nem foglalja magában a szükséges programkönyvtárakat, hanem ha kell meghívja azokat a rendszerből. Ez az elterjedtebb, hiszen helytakarékos, azonban megvan a maga hátránya is! Nehézkes a függőségek kielégítése, és gyakran kénytelenek vagyunk az alkalmazás igényei miatt régebbi verziójú programokat is telepíteni.

A statikus (static) szoftver tartalmazza a szükséges programkönyvtárakat, így nincsenek függőségi gondok, ezért viszont a nagyobb helyigénnyel kell fizetnünk. Ennek ellenére én ajánlom ennek használatát ha elérhető!

Amikor letöltünk egy „forrást”, érdemes szétnézni a weblapon, hiszen gyakran leírják milyen programokat kell telepítenünk ahhoz, hogy sikerüljön a szoftver lefordítása.

Ha ezzel megvagyunk, és már a vincseszteren csücsül a forrást tartalmazó fájl is, első lépésben ki kell csomagolni. Ezt érdemes a főkönyvtárban tenni, és innen természetesen minden parancsot root-ként kell kiadnunk (sudo).

Ezután belépünk a programot tartalmazó könyvtárba a cd parancs használatával.

Itt érdemes szétnézni, hiszen kell lennie valahol egy a telepítés leírását tartalmazó fájlnak, mivel ez szoftverenként bizonyos mértékben eltérhet.

Mostantól az általános eljárást írom le. Ez többnyire működik:)

Add ki a ./configure parancsot. Ez különböző beállításokat hajt végre, majd létrehozza a Make fájlokat, melyek a telepítéshez szükségesek.

Ha nem érkezik semmilyen hibaüzenet, akkor gépeld be a make parancsot. Tulajdonképpen most hajtod végre a forrás lefordítását, az-az létrehozod a futtatható fájl. Ez a gép teljesítményétől függően sokáig eltarthat. Érdemes közben figyelni a képernyőt, hogy nem jelenik e meg valamilyen hibára utaló üzenet. Gyakran ilyenkor derül ki, hogy hiányzik valamilyen fontos programkönyvtár.

Ha visszakapjuk a parancsjelet, adjuk ki a make install parancsot! Ez a művelet telepíti rendszerünkre a lefordított programot.

Ezután érdemes letakarítani a rendszerről a fordítás során felgyülemlett szemetet, a make clean paranccsal, így elkerülhetjük Linuxunk felesleges „hízását”.

Kész vagyunk! Most a program nevének begépelésével elvileg el kell indulnia. Természetesen hozhatunk létre az asztalon, vagy a startmenüben indítóikont is, ha úgy tartja úri kedvünk:)

Sajnos senkit nem biztosíthatok arról, hogy a leírt eljárás minden disztribúciónál, ill. minden forrásban elérhető szoftvernél működni fog. A leggyakoribb hiba a szükséges függőségek hiánya.

Tamásnak ajánlva!;)

TrueCrypt GUI (tcgui)

2007-12-23T10:37:00.000+01:00

Régebben írtam már a TrueCrypt nevű programról, amely egy fájlok titkosítására alkalmas, szerintem nagyszerű alkalmazás.
Talán pár embert elrémisztett az, hogy csak parancssoros változat érhető el, bár valójában még így is igen egyszerű volt a kezelése. Most végre ők is kipróbálhatják mire képes, hiszen találtam hozzá egy GUI-t, Magyarul mostantól egy egyszerű grafikus felületről érhetjük el szolgáltatásait.

Tud Angolul és Németül, sajnos Magyar fordítás egyenlőre nincs.
A telepítő tar.gz formátumban, vagy forrásban érhető el a hivatalos oldalon.

Ha valami nem érthető, kérdezz bátran!

Boldog Karácsonyt!

2007-12-23T07:07:00.000+01:00

Ezúton szeretnék minden hűséges, és nem hűséges:) látogatómnak, továbbá az összes Magyar Linux felhasználónak boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánni!

HP

Klavaro Touch Typing Tutor

2007-12-22T18:01:00.000+01:00

Ma egy hasznos kis apróságot ajánlok.:) A Klavaró egy gépírást oktató program, ,mely természetesen ingyen elérhető. Társai közül az emeli ki, hogy a sokrétűsége mellett igen könnyen kezelhető, és egy kis kitartással bárki megtanulhat gyorsan, szakszerűen gépelni. Több nyelven is elérhető, köztük Magyarul, és persze számtalan billentyűkiosztással használható.

Én is gyakorlok néha kicsit a segítségével, mert lassú vagyok mint egy tetűke.:)

Telepíthető a Hozzáadás/eltávolítás menüből is, de mégis inkább azt ajánlom, hogy töltsétek le a legfrissebb verziót! A DEB csomag elérhető a
hivatalos oldalon, a részletes leírással együtt.

Tudjuk hogy nagyon egyszerű Ubuntun a DEB csomagok telepítése, de ha mégsem megy, ITT a segítség.

wxDownload Fast

2007-12-20T07:30:00.000+01:00

Volt egy nehezebb időszakom, de szerencsére vége, így mostantól a megszokott minőségű írásokkal próbálom újra feltölteni az én kis tudásbázisom.

Kezdetnek mindjárt lássunk egy "kellemes" letöltéskezelőt!

Az volt a célom, hogy egy olyan progit találjak, amit integrálni lehet a Firefox böngészőbe, így ha ráklikkelek egy letölteni kívánt fájlra, ne a beépített letöltő program induljon, hanem az általam kívánt.
Csakhamar rátaláltam a wxDownload Fast-ra, mely egyszerűen kezelhető, de azért jól finomhangolható, és ami szintén fontos, gyorsan indul!

Magyar változata Ubuntura letölthető az alábbi linkről: http://dfast.sourceforge.net/download.html

Hogy miként integrálható a Firefox-ba, azt nem írom le, hiszen az alkalmazás beállításainál részletes, Magyar nyelvű leírás található.

Hivatalos oldal: http://dfast.sourceforge.net/index.html
Telepítési segédlet: ITT
:)

Tele Vagyunk Lóvéval!

2007-12-17T20:23:00.000+01:00

Nem akartam én igazán megnyilatkozni a témában, hiszem igyekszem "magam" távol tartani mindenféle politikai ákombákomtól, de nem bírom már tovább!!!
Miért van az, hogy képtelen felfogni a kormány, hogy nem csak az lehet jó, melyért milliókat fizetünk!
Gondolom már tudjátok miről van szó.
Arról a bizonyos egyetemi-iskolai pályázatról, mely az oktatási intézményekben felhasznált OS-re vonatkozik. Természetesen "vezéreink" továbbra is a Microsoft termékeire voksolnak. Hogy miért? Ki tudja!?
Mindannyian tudjuk, hogy a Linux alkalmas mindenféle feladat elvégzésére amely Windows alatt is elvégezhető, hiszen más különben nem használnánk.
Persze kicsit "hazudok":)! Lehet hogy iskoláink mostantól a Need For Speed-et oktatják majd!:) Nem, nem, hülye vagyok, hiszen olyan hardverre már nem telik, amin futna.
Sajnos azt hiszem, hogy egy újabb csatát buktunk el.:( Talán sosem lesz a Linux olyan népszerű mint az "Ablakok", de nem is baj! Nekem csak az számít, hogy azok a nagyszerű emberek, akik eddig tették, továbbra is fejlesszék ezt a csodálatos rendszert, melyet ma már akkor sem cserélnék le, ha fizetnének érte!

I Love Linux!!!
Bocs, de kicsit elérzékenyültem.;)

Azért Ti is iratkozzatok fel a petíció-ra!:)
Még páran, akik írnak a témáról: Evenorbi
Edboyww
És persze még sokan mások...

Hozzáírás: Bocs, de kicsit be voltam csípve:)))

DVD-Író

2007-12-16T18:51:00.000+01:00

Elég sza* napom van ma!:(
Korán ébredtem a tegnapi piás este után, csipás szemmel és fájó fejjel. Összetapadt szemhéjaim gyengéd, nedves technológiával való szétválasztása után arra a megállapításra jutottam, hogy a hócipőm nincs éppen optimális állapotban, éppenséggel fullon van. Nem lesz ma semmilyen motorverseny, sem egy kis F1, mivel tél van:(((.
Akkor írok DVD-t, úgyis van mit mentenem! Kedvenc Linuxom láttán kicsit enyhült a hangulatom, még egy kis AC/CD-t is betettem, de csakhamar jött az újabb csapás. MEGHALT A DVD-ÍRÓ!!! Jaj NEEEEE! Jöhet még ma valami?

Kérek kis segítséget Linuxos barátaimtól.
Milyen DVD-író-t szeret a Linux?
Ha már vásárolnom kell, a legjobbat akarom! Kérem osszátok meg velem tapasztalataitokat!

Nézd meg!

2007-12-10T19:36:00.000+01:00

"Két Windows rendszert használó srác elhatározta, hogy kipróbálja a "sötét oldal" operációs rendszerét is. Nos meglátjuk mi sül ki belőle, kövessétek egy héten keresztül, hogy mi is fog történni!"

http://1hetlinux.blog.hu/

Kíváncsian figyelem!:)

APTonCD

2007-12-07T17:19:00.000+01:00

Valószínűleg sokunk felötlött már a gondolat, hogy milyen jó lenne új telepítésű Linuxunk alá egyszerűen átrakni kedvenc programjainkat.
Létezik erre egy kiváló megoldás, mellyel néhány egyszerű lépésben írhatjuk APT CD-re, vagy DVD-re az általunk választott csomagokat. Ezt aztán hozzá lehet adni a szoftverforrásokhoz, vagy egyetlen lépésben visszaállíthatunk minden programot!:)

A program neve: APTonCD

Az elején egy egyszerű felületen megkérdezi, hogy új CD-t hozzunk létre, vagy egy meglévőről állítsuk vissza az alkalmazásokat. Ha a Create gombot választjuk, akkor rövid töltögetés után a gépünkre telepített programok listája előtt találjuk magunkat. Ki lehet jelölni mit akarunk menteni, és mit nem, de akár adhatunk hozzá további csomagokat is. Ha a Burn(írás) gombara klikkelünk, választhatunk hogy ISO-ba mentünk, vagy közvetlenül írhatunk is, az általunk kiválasztott író programmal.

Létezik belőle Ubuntu csomag, így az ITT leírt módon könnyen telepíthető kedvenc rendszeremre, de a hivatalos oldalról letölthető forrás, vagy deb fájl is.

Nálam ezt hozta a mikulás!:)))

Graphical Disk Map

2007-12-03T21:00:00.000+01:00

Nézzétek csak! Így néz ki a home könyvtáram:

:))) Legalábbis a Graphical Disk Map szemén keresztül.
Haszna az, hogy nagyon könnyen ki lehet szúrni a legnagyobb helyet foglaló fájlokat, könyvtárakat, de valójában inkább érdekes mint hasznos.:)

Ubuntusok felrakhatják az Alkalmazások-->Hozzáadás/eltávolítás menüben, az egyéb Linuxot futtató barátaim pedig megtalálják a forrást a hivatalos weblapon: http://gdmap.sourceforge.net/

Érdemes megnézni!:)

Truecrypt

2007-12-02T17:16:00.000+01:00

Itt egy program, amit SPétör juttatott eszembe.
Vindozos korszakomban is nagy előszeretettel használtam már, hiszen alkalmas arra, hogy eldugjam azokat a fájlokat, melyek nem tartoznak másra.
A lehetőségek egész tárházát nyújtja a titkolózásra! Kár hogy ilyen nehéz leírni a nevét!:)

Itt most nem lesznek képek, mert ez az alkalmazás terminálban futtatható, de ne ijedjetek be, nem lesz baj!:)
Mivel nem akarok sok oldalt teleírni, így a számtalan lehetőség közül csak egyet taglalok bővebben, azt amit legtöbbször én is használok.
Létre fogunk hozni egy image fájlt, amit jelszóval védünk, majd csatoljuk (mount) a rendszerbe, és azt másolunk rá amit akarunk. De előbb telepítsük a Truecrypt-t!

Az ubuntura készült deb fájl letölthető: http://www.truecrypt.org/downloads.php

Azt már tudjuk hogyan kell telepíteni, de ha mégsem, ITT a segítség!

Most indítsunk terminált! Alkalmazások/Kellékek/Terminál
Ha csak annyit írunk be, hogy truecrypt akkor kiírja hogy milyen paramétereket adhatunk meg.
Így hozunk létre egy új kódolt image fájlt:
:~$ truecrypt -c ~/teszt

:~$ -->Ez a parancsjel, ha a /home/név könyvtárban vagyunk

truecrypt -c -->Ez a parancs! A -c azt jelenti, hogy create, azaz létrehozás

~/teszt -->A ~jel a /home/név könyvtár jele. Ebben hozzuk létre a teszt nevű image fájlt.
Remélem érthető:)

Most kérdések jönnek:

Volume type:
1) Normal
2) Hidden
Select [1]:
Normál, vagy rejtett fájl legyen e?

Filesystem:
1) FAT
2) None
Select [1]:
FAT vagy más fájlrendszer legyen e az image fájlban?
Eddig elég ha mindig entert nyomsz.

Enter volume size (bytes - size/sizeK/sizeM/sizeG):
Mekkora legyen az image mérete?
ha 1 GB, akkor ezt írd be: 1G

Hash algorithm:
1) RIPEMD-160
2) SHA-1
3) Whirlpool
Select [1]:

Encryption algorithm:
1) AES
2) Blowfish
3) CAST5
4) Serpent
5) Triple DES
6) Twofish
7) AES-Twofish
8) AES-Twofish-Serpent
9) Serpent-AES
10) Serpent-Twofish-AES
11) Twofish-Serpent
Select [1]:
Ez a két kérdés a kódolási algoritmusra vonatkozik.
Normál esetben elég két enter.

Enter password for new volume '/home/pal/teszt':
Re-enter password:
Kétszer a kívánt jelszó.

Enter keyfile path [none]:
Csak nyomj entert!:)

Please type at least 320 randomly chosen characters and then press Enter:
Itt 320 véletlenszerű karaktert kell leütni.

Ha kész, kisit dolgozik, aztán már meg is van a fájl.

Most csatolni kell a rendszerbe:
:~$ truecrypt ~/teszt /mnt
Ez a parancs az /mnt könyvtárba csatolja, miután megadtad a jelszót.
Most úgy másolhatsz rá, mintha egy meghajtó lenne. Ha végeztél, le kell választani a rendszerről, hogy más ne láthassa:
:~$ truecrypt -d /mnt

Ha el akarod érni a titkosított "meghajtón" lévő fájlokat, csak csatolnod kell az imént leírt módon. (:~$ truecrypt ~/teszt /mnt)

Hát csak ennyi!:)
Ugye nem is olyan nehéz dolog!
Ha valami mégsem világos, csak kérdezz bátran!;)

Segítség

2007-11-29T19:58:00.000+01:00

Szeretnék kérni egy kis segítséget, nálam tapasztaltabb Linuxos barátaimtól.
Kénytelen voltam új rendszert telepíteni, a vincseszter hibája miatt. Konkrétan kimúlt a 160 GB-os vinyó, és minden adatot magával rántott.
Felraktam csomagból a Brasero CD-író progit, de gondom van vele. Ez azért furcsa, mert régebben minden probléma nélkül használtam, és nagyon megszerettem.
Ahogy indítom, először semmi nem történik, majd maxra terheli a procit, annyira hogy még kilépni sem tudok. alt+ctrl+backspace, hogy újra induljon az X. Kezd is, de elakad. Ezt írja ki :
[xxxxx.xxxxx] hdc: Drive not ready for command
A "x"-ek helyén számok vannak, és ez a sor ismétlődik eltérő számokkal. Innen már csak a reset segít.

Próbáltam törölni, majd forrásból telepíteni, de ugyanez lett az eredmény. Lehet hogy az íróm adta fel a harcot?

HELP!

Pidgin

2007-11-27T20:18:00.000+01:00

A minap panaszkodott egy ismerősöm, akit nemrég sikerült "megtérítenem", hogy kénytelen áttérni a Skype-ra, mert Linux alá nincs MSN.
MSN valóban nincs, de létezik számtalan klón, melyek kiválóan kezelik az MSN fiókot!
GNOME felhasználók számára mindenképpen a Pindig nevű üzenetküldőt javaslom, amely a messengeren kívül sok más üzenő hálózatot támogat.

A szépséghibája a dolognak, hogy itt csak írásban beszélgethetünk, hiszen a program nem támogatja a mikrofont. Ez mondjuk engem nem zavar, jobban szeretek írni mint beszélni.:)

Amint látjátok, Magyar nyelven közli mondanivalóját, és nagyon egyszerű a felület, gyors, könnyen kezelhető.

Létezik belőle Ubuntu csomag, így elérhető a Synaptical, vagy a Hozzáadás/Eltávolítás menüben.
Kicsit frissebb verzió van a weblapon: http://www.pidgin.im/, de ezt forrásból kell telepíteni.

Jó beszélgetést:)

Brasero

2007-11-25T09:49:00.000+01:00

A Brasero egy kevésbé elterjedt CD/DVD író alkalmazás Linux alá, mellyel játszi könnyedséggel égethetünk korongokat, mindenféle előképzettség nélkül.

A nyitólapon 4 lehetőség közül választhatunk:
-Hang Projekt
-Adat Projekt
-Lemez Másolása
-Kép Kiírása
Nem hiszem hogy ehhez bármit hozzá kellene fűzni:)

Ezután csak ki kell választani a felírandó fájlokat, és már pörkölődik is a "media"!

Hogy még könnyebb legyen a dolgunk, a felület Magyarul kommunikál velünk.

Létezik belőle Ubuntu csomag, ezért telepíthetjük Synaptic-al, vagy apt-get-el.
Ha nagyon kezdő vagy, ITT a segítség!

Hivatalos oldal: http://www.gnome.org/projects/brasero/

Átformáló Erő

2007-11-20T17:59:00.000+01:00

Ezúttal nem egy programot akarok bemutatni, most inkább filozofikus kedvemben vagyok.
Szokásom hogy szinte napi rendszerességgel megnézem az általam ismert, szeretett Linux témájú blogokat. Ezek íróit ezeken a rövid kis írásokon keresztül már elég jól megismertem, és szinte mindegyiküknél észrevettem egy nagyon érdekes dolgot. Aki régebben foglalkozik már Linuxal, az szinte kivétel nélkül hasonló korszakokat él meg.

Kezdőként szeretjük kiélni magunkat a nagyon csinos, felhasználóbarátnak nevezett programokban, melyekben azonban nagyon sokszor a jó használhatóság rovására megy a csilivili grafika. Felrakjuk a Berylt, Compizt, sőt ha nem sikerül elsőre, akár napokig kínlódunk a siker érdekében, csak azért, hogy az ablakok lángolva tűnjenek el, vagy virtuális vízcseppek hozzanak létre pazar, körbe futó hullámokat az asztalon.
Ne értsetek félre, nem látok ebben semmi bajt, sőt, ez hozzájárul rendszerünk alapos kiismeréséhez, és ösztönöz minket a tanulásra. Szinte észre sem vesszük, és megtanulunk minden lehetséges módon programokat életre kelteni Linux rendszeren.

Eltelik egy rövid idő, és azon kapjuk magunkat, hogy lekapcsoljuk a Berylt, gyorsabb témát választunk az asztalra, és egyre több egyszerű, gyorsan induló és futó programot telepítünk fel.
Eddigre már megfertőzött minket a "pingvin", érezzük minden előnyét, és már szinte soha nem jut eszünkbe az a "másik" rendszer.

Amikor azt vesszük észre, hogy egyre gyakrabban gondolkozunk egy tiszta, személyre szabott rendszer feltelepítésén, melyre alaposan átgondolt elvek alapján pakoljuk fel azokat a programokat melyeket megszerettünk, akkor már beérett Linuxosok vagyunk!
Csupa olyan alkalmazás kerül majd az új oprendszerre, amely funkcionalitásával, gyorsaságával, lopta magát a szívünkbe, és nem gazdag grafikájával.

Én is átestem ezeken a szinteken, és úgy érzem, hogy mostanra már a lista végére értem.

Tervezek egy olyan sorozatot, ahol minden cikkben két programot mutatok be, melyek ugyanarra a feladatra terveztettek, viszont az imént taglalt két csoporthoz tartoznak. Egy "csilivili", és egy "egyszerű".

Lehet hogy nem mindenki ért egyet iménti megnyilatkozásommal, de hangsúlyozom, ez CSAK az én véleményem!

Hamachi

2007-11-16T16:51:00.000+01:00

A Hamachi nem más, mint egy freeware virtuális magánhálózat (VPN) kliens program. Képes két számítógépet egyszerűen egymáshoz kapcsolni virtuális magánhálózaton keresztül.

Hogy ez mire jó?
Például úgy játszhatunk interneten keresztül hálózatban, mintha közvetlenül össze lennének kötve gépeink hálókártya segítségével.

Telepítése debian csomagból a legegyszerűbb, ami itt található:
http://download.codigolivre.org.br/smallite/smallite/Hamachi/hamachi.deb

Telepítési segédlet itt:
http://hplinuxblog.blogspot.com/2007/11/programok-teleptse-ubuntu-alatt.html

Ha kell még infó, kérdezz!

Kell Víruskereső?

2007-11-13T20:58:00.000+01:00

Számtalanszor felmerül a kérdés a Windows-rol áttérőkben, hogy kell e Linux alá víruskereső.
Természetesen léteznek víruskeresők erre a rendszerre is, és vannak olyan esetek amikor ajánlom ezek használatát, de a valódi válasz a kérdésre, hogy felesleges!
Nem véletlen az, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom a Linuxot, és aki sokat internetezik, annak pedig különös nyomatékkal! Merem ezt mondani, hiszen amióta ezt a rendszert használom, soha nem került a gépemre semmilyen rosszindulatú behatoló. Ennek az oldalnak nem célja, hogy szidja a Windowst, de olyan időket élünk, amikor nagy anti vírus szoftvereket gyártó cégek azt mondják, hogy nem lehet a Vista alá megbízható vírusirtót gyártani. Azért ez elgondolkoztató! Nem?
Mi okozza ezt az alapvető különbséget? Ne gondoljátok hogy az, hogy erre az "aranyos kis rendszerre" a vírusprogramozók nem akarnak kártevőket létrehozni. Ennyire ne legyünk naivak! Egyszerű az ok! Nagyon nehéz megkerülni a Linux biztonsági rendszerét!

Mikor kell mégis víruskereső? Főleg akkor, ha Linuxról Windows irányába fájlokat másolunk át. Hiszen lehet a Linuxos gépünkön vírussal fertőzött fájl, csak éppen ezen a rendszeren nem fút le, így aztán nem is szerzünk róla tudomást, a Windows alatt viszont már aktiválódhat.

Én személy szerint az AVG Linuxos változatát ajánlom, már csak azért is, mert ezt nagyon sok régi Windowsos is használta. A deb csomagot letöltheted INNEN!
Ha gondot akoz a telepítés, nézd meg EZT!

BlueProximity

2007-11-12T18:34:00.000+01:00

Mindennapos blog körutam alkalmával belefutottam valami nagyon érdekesbe. A LinuxBox-on találtam egy rövidke leírást a BlueProximity nevű programról. Ez nem más, mint egy biztonsági szoftver, de ahogy megoldja a dolgot, na az nem mindennapos!

A lényeg, hogy egy bluetooth--os eszközt, pl. egy mobiltelefont figyel folyamatosan, és ha az kikerül a számítógép "kékfog" adapterének adókörzetéből, ami általában olyan 10 méter, akkor lezárja a gnome asztalt.

Ez már önmagában is nagyon izgi, de a legszebb az egészben, hogy amikor újra érzékeli a követett bluetooth-os eszközt, automatikusan megnyitja az asztalt, még csak jelszó sem kell. Nekem ez nagyon tetszik, hiszen teljes a kényelem!:)))

Sok apróságot állíthatunk be, nagyon egyszerű felületen, és bár a program nyelve Angol, így is nagyon jól áttekinthető.

Szerintem ez szenzációs ötlet, én még nem hallottam hasonlóról. Köszönöm a LinuxBox-nak hogy felhívta rá a figyelmem.

Letölthető deb csomag innen.
Ennek telepítése Ubuntu alatt nagyon egyszerű, ITT találhatsz hozzá segítséget!

Nokia 6600-ás telefon segítségével teszteltem, és tökéletesen működött!;)

Ripper X

2007-11-09T20:35:00.000+01:00

Nosza, készítsünk mp3-at régi CD-inkből, hogy megőrizzük azokat az utókornak.:) Létezik erre a célra számtalan alkalmazás Linux alá, mindnek megvan a maga előnye, és hátránya is persze.

Az én kedvencem a Ripper X, aminek nagy előnye a könnyű, egyértelmű kezelés, hátránya az, hogy nem tud magyarul.

Ha beraksz egy új CD-t amin vannak audió trackek, csak rá kell klikkelni a Scan gombra, és máris beolvassa azt. Ha ezek után a CDDB gombot választod, utánanéz az internetes adatbázisban az adott albumnak, és ha megtalálja, minden nótát elnevez. Kijelölöd mi kell róla, és nyomhatod is a Go!!! gombot!

Ha nem állítasz semmit, alapnak a lame dekódert választja, és a ~(saját) könyvtárba ment, mp3 formátumban, és 128 kb/s-os bitrátával. Persze bármit felül lehet bírálni a Config menüben.

Ubuntun előbb telepítsd a lame csomagot terminál, vagy Synaptic segítségével, majd ezek után a ripper x-et.

A telepítéshez ITT találsz segítséget!

Programok Telepítése Ubuntu alatt

2007-11-06T21:20:00.000+01:00

Elsősorban lustaságom ösztönöz arra, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Igyekszem rendszeresen olyan programokról beszámolni, melyek megkönnyítik a kezdő linuxosok dolgát, arra is odafigyelve, hogy a gyakran használt Windowsos alkalmazások alternatíváit is felvonultassam.
Eddig az volt a szokásom, hogy mindig leírtam a telepítés módját, de ez kicsit nyűgössé kezd válni, hiszen ezerszer ismételtem ugyanazokat a lépéseket. Mostantól elég lesz hivatkoznom erre a cikkre!:)))
Nézzük csak, milyen módokon telepíthetünk programokat Linuxra, különös tekintettel Ubuntura!

Az alap mindig a Synaptic, ha a grafikus megoldásokra törekszünk! Ez igaz több Linux disztrora is, pl. az UHU-ra is.
Itt egyszerű három lépéses megoldást alkalmazhatunk:
Keresés
Kijelölés
Alkalmazás

A következő megoldás a Linuxos klasszikus, amikor terminállal telepítünk. Elsőre talán idegennek tűnhet a szinte üres, karakteres felület, de nem őrdöngőség ez sem. Aki valaha használta a DOS-t, az hamar otthonosan érzi majd magát, sőt, szeretni is fogja!
Debian alapú rendszernél az apt-get parancs segítségével tudunk közvetlenül a "tárolókból" programot telepíteni.
A teljes parancs:
sudo apt-get install csomagnév
A "sudo" azért szükséges, hogy rendszergazdaként indíhatsuk az apt-get parancsot. Kérni fogja természetesem a jelszót mielőtt bármit is tenne.
Megkeresi a csomagot, majd informál minket annak méretéről, és megkérdezi kívánjuk e telepíteni. Ha "y" a válasz, letölt majd telepít.

Amikor nem található valamely csomag a Synaptic-al, akkor kénytelenek vagyunk letölteni egy un. csomagfájlt, és azt kézzel telepíteni.
Törekedjünk arra, hogy *.deb kinézetű legyen a fájlt. Ezt ha már a gépen van, nagyon egyszerű telepíteni.
Csak el kell indítani a fájlkezelőt, és az adott fájloz navigálni, majd azon duplát klikkelni a bal egérgombbal. Ennek hatására elindul a csomagkezelő, és innen már minden egyértelmű.
Itt is létezik terminálos megoldás (dpkg), de ez nem kezeli automatikusan a függőségeket, ezért nem ajánlom kezdőknek.

Ha az általunk erősen vágyott csomag nem érhető el *.deb formában, akkor szinte biztos hogy megtaláljuk *.rpm fájlként. Ezt sok nagy Linux disztro használja, de az Ubuntu alapból nem kezeli. Van azonban megoldás, hiszen létezik egy program, ami átalakítja debbé, majd telepíti is.
Ez pedig az alien.
Használata terminálban egyszerű:
sudo alien -i csomagfájl.rpm
Sajnos nem garantálható hogy minden így telepített csomag működni fog, de a tapasztalatom az, hogy az esetek túlnyomó többségében jól funkcionál.

Természetesen vannak egyéb lehetőségek, például a forrásból történő telepítés, amely a Windowshoz szokott felhasználónak szokatlan és idegen, de Linux alatt megszokott dolog. Azonban ezzel egyenlőre nem kívánok foglalkozni, hiszen ez egy kezdőknek szánt blog. Később ha lesz rá igény, ígérem kivesézem a témát, mint ahogy a további lehetőségeket is!

Ha kérdés merül fel, szívesen válaszolok...

Bluetooth Telepítése

2007-11-04T19:12:00.000+01:00

Levélben kérdezte egy ismerős, hogy miként tudja működésre bírni bluetooth adapterét Ubuntu alatt.
Nagyon egyszerű!

Synaptic csomagkezelőben keressünk rá a "bluetooth" szóra, majd válasszuk telepítésre az alábbi csomagokat:
bluez-utils
gnome-bluetooth

Kérni fogja pár függőség telepítését, bátran engedjük. Ha ezzel már megvagyunk, működnie kell!
Indítsuk el a fájlkezelőt, majd klikkeljünk a jóbb egérgombbal a küldeni kívánt fájlra. Itt válasszuk a "bluetooth" lehetőséget

A küldésre klikkelés után már megy is a fájl.

Ha telefonról akarunk küldeni valamit, akkor az Alkalmazások/Kellékek/Bluetooth fájlmegosztás nevű alkalmazást indítsuk el. Ennek hatására meg kell jelennie egy kis bluetooth jelet formázó ikonnak a panelon, valahol az óra mellett.
Ha minden ok, most már megtalálja a pc-t a telefon.

Egy noname bluetooth adapter, és egy Nokia 6600 telefonnal segítségével teszteltem.

Talma Világbajnok!

2007-11-04T13:06:00.000+01:00

Tudom hogy nem témája ennek a blog-nak a gyorsasági motoros világbajnokság, de magyarként nem tudom megállni, hogy ne fejezzem ki örömöm!
Talmácsi Gábor a Valenciában elért második helyével 2007-es év VILÁGBAJNOKA lett! Aki látta a versenyt, az tudja min mentem keresztül!:)))

Azt gondolom, hogy bátran gratulálhatok minden Magyar Linux felhasználó nevében!

Gratulálunk Talma!!!

gDesklets

2007-11-02T17:02:00.000+01:00

Mivel mostanában sokat foglalkozom azzal, hogy még most is Windowst használó barátaimat végre jobb belátásra bírjam, itt van egy újabb progi, ami néhány Vistaról áttérő embernek hiányozhat.

A gDesklets képes szinte bármilyen információt megjeleníteni a számítógépünkről, na és a világról.:) Nagyon jól hozzá lehet formázni az információs panelek kinézetét az éppen használt háttérhez, témához.
Aki szereti a munkaasztalt csinosítani, az egész biztosan örömét leli majd benne.

Sokan azt hozzák fel ellenérvként az ehhez hasonló alkalmazások ellen, hogy pazarolják a rendszer erőforrásait. Persze ezzel bizonyos mértékig egyet kell hogy értsek, de aki valaha is használt Windowst, az csekélynek fogja találni, sőt, talán nem is fogja érzékelni a teljesítmény csökkenését.

Persze létezik másik alternatíva is, amit Conky néven érhetünk el, de azért voksoltam inkább a gDesklets-re, mert sokkal könnyebben kezelhető.
Természetesen ha érdekel valakit, és nem lusta ezen igényét felém eljuttatni, mondjuk egy hozzászólás formájában, akkor szívesen "telepítem", és ha kell be is "állítom" nektek a Conkyt!

Térjünk vissza a gDesklets-re! Sok cucc elérhető hozzá a weblapon: http://www.gdesklets.de/, de aki nem átlagon felül kíváncsi, annak elég lesz az alap kínálat.

Telepítése Ubuntu alatt a már ismert Synaptic-al nagyon egyszerű, de aki szeret nosztalgiázni az használhatja konzolban a: sudo apt-get install gdesklets
módszert is.

Más Linux disztribúciók alá letölthető, a már fentebb említett címről.

Ha valaki akadályba ütközne a beállítással, az kérem jelezze, szívesen segítek!

muCommander

2007-10-31T18:04:00.000+01:00

Ha már a kétpanelos fájlkezelőknél tartunk, mutatok még egy alternatívát. Ez nem más mint a muCommander.

Már régebben felfigyeltem rá a Linuxbox.hu oldalon, de nem próbáltam ki.
Érdekessége, hogy Java-s, és bevallom ez az oka annak is, hogy eddig nem foglalkoztam vele. Most azonban, hogy kicsit jobban megnéztem, nagyon is tetszik!

Mindent tud amit a nagyok, és igen könnyen konfigurálható. Azok nagy örömére akik hadilábon állnak az angollal, jelenthetem, "beszél" magyarul is!! Nagyon informatív, és a sebességére sem lehet panasz.

Ubuntu csomag nem létezik belőle, viszont deb igen, így könnyen telepíthető Ubuntura. Ha nincs még fent a Java környezet, akkor van még egy pici plusz munkánk.
A Java működéséhez három csomagot kell telepíteni: sun-java6-jre, sun-java6-plugin, sun-java6-fonts
Ezt megtehetjük a Synaptic csomagkezelővel, vagy parancssorból az alábbi módon: sudo apt-get install sun-java6-jre sun-java6-plugin sun-java6-fonts
Itt el kell fogadnunk majd a licenc szerződést, úgyhogy ha bármit kérdez, nyugodtan válaszolj igennel!:)))

Ha minden rendben zajlott, jöhet maga a muCommander. A deb csomagot innen
töltheted le, majd sima dupla klikkel telepítheted. Ha egyéb linuxod van, látogasd meg a progi hivatalos oldalát (http://www.mucommander.com/), itt más csomagok is elérhetőek. Persze a Java miatt platformfüggetlen, így akár Windows alatt is futtatható.

Nem helyez ki semmilyen indítóikont, így azt neked kell. Ha asztalra szeretnéd csak klikk jobb egér gombbal, majd válaszd az indítóikon létrehozása lehetőséget. A parancs-hoz írd ezt: mucommander.

Ha kérdés van tedd fel, ha véleményed akadt, azt se tartsd magadban!:)))

Krusader

2007-10-29T19:01:00.000+01:00

Szerintem mindenki belátja, hogy a fájlok és meghajtók kezelése mindenképpen két panelos fájlkezelőn valósítható meg a legegyszerűbben. Ha ez nem áll rendelkezésre, bizony nagyon nehéz az ember dolga, különösen ha Windows rendszerről tér át, hiszen ott úgy elterjedt a Total Commander nevű program, hogy sokan azt képzelik, hogy része Bill rendszerének. Pedig ez egy fizetős progi, amit ingyen csak korlátozott funkciókkal használhatunk.

Sajnos az Ubuntu terjesztés ilyet nem tartalmaz alapból, de semmi gond, hiszen percek alatt telepíthetünk egyet, egy olyat ami nem kerül pénzbe, és így is élvezhetjük minden lehetőségét! Az én kedvencem a Krusader.

Mindent tud amit a nagyok, semmivel nem marad el a Windows-os konkurenciától, és a kinézetét is teljesen az ízlésünkre formálhatjuk. Természetesen tudja kezelni az FTP eléréseket is, méghozzá igen simulékony formában. Igazán profin kezeli a tömörített fájlokat is, bármilyen külső tömörítő programot be lehet álltani.
Van külön lemezcsatolás kezelő programja, és grafikusan képes megjeleníteni a vinyók kihasználtságát is.
Na és ha ez sem elég, ráadásul tud magyarul is!

Ubuntu felhasználók meg találhatják a Synaptic csomagkezelőben, egyéb Linuxot használók pedig letölthetik az "eredeti" oldalról:
http://krusader.sourceforge.net/index.php

Egyébként ha jól tudom, létezik belőle UHU csomag is, de ezt majd SPétör barátunk (talán nem haragszol hogy így hivatkoztam rád) megmondja. :)))

avant-window-navigator

2007-10-26T17:23:00.000+02:00

Fordítottam némi időt a csinosításra. Feltémáztam rendesen a rendszert, és úgy gondoltam fordítok némi figyelmet a tálcára is. Régen már használtam a Kiba-dock nevű alkalmazást, ami nem is volt rossz, de most mást akartam kipróbálni. Így találtam rá az avant-window-navigator nevű progira.

Sajnos Ubuntu csomagot nem találtam, viszont szerencsére hosszas keresés után találtam deb csomagokat a következő címen:
http://download.tuxfamily.org/...

Itt ez a tartalom fogad:

   Parent Directory                                                       
 Packages.gz                                         
 Release                                              
 avant-window-navigator_0.1.2+bzr20070822-1_i386.deb 
 avant-window-navigator_0.1.9-1_i386.deb            
 awn-core-applets_0.1.0+bzr20070820-1_i386.deb      
 awn-core-applets_0.1.9-1_i386.deb                   
 awn-manager_0.1.9-1_i386.deb                        
 closure_0.1.4-1_i386.deb                            
 libawn-dev_0.1.2+bzr20070822-1_i386.deb             
 libawn-dev_0.1.9-1_i386.deb                        
 libawn0_0.1.9-1_i386.deb                           
 libawn_0.1.2+bzr20070822-1_i386.deb                 
 python-libawn0_0.1.9-1_i386.deb

Ezeket töltsd le:

avant-window-navigator_0.1.9-1_i386.deb
awn-core-applets_0.1.9-1_i386.deb                   
awn-manager_0.1.9-1_i386.deb

Ezzel meg is van az alap, és ha van kicsi szerencsénk nem lesz
másra szükség. Azért még ne zárd be a böngészőt!:)


Ubuntun nagyon egyszerű telepíteni a deb kiterjesztésű fájlokat.
Ha az alap beállítás szerint az asztalra mentetted le, nincs is más
dolgod, mint duplán klikkelni az ikonra.
Fontos hogy abban a sorrendben telepíts, ahogy a fenti kis
listában látod. Klikk után meg fog jelenni a csomagkezelő
alkalmazás. Ez első lépésben ellenőrzi, hogy rendben vannak
e a csomagfüggőségek. Ha valami hiányzik, azt piros betűkkel
ki fogja írni, és örülhetünk hogy nem zártuk be a böngészőt,
hiszen valószínűleg ott van ami kell nekünk. Ilyenkor
csomagkezelő bezár, és előbb telepítsd a függő csomagot.
Ha minden fent van, meg fogod találni az Avant Window
Navigator-t az alkalmazások menüben.
Hivatalos oldal: https://launchpad.net/avant-window-navigator/
Most ilyen az asztalom:
Szerintem csinos, nem?:)))
Ja, és kérdezni nem szégyen!;)

Last.fm

2007-10-25T18:11:00.000+02:00

Minap ígértem az amarok kapcsán, hogy írok pár szót a last.fm szolgáltatásról. Nem is olyan egyszerű megfogalmazni, hogy mi ez pontosan.
Tulajdonképpen egy webes felület, amely igyekszik összehozni a hasonló stílusú zenét hallgató embereket. Az alapot egy letölthető alkalmazás adja, amely információt küld zenehallgatási szokásainkról, melyből statisztika készül.
Ha amarokot használunk, nincs rá szükség hogy bármit is letöltsünk, hiszen abba már kész beépített plugint kapunk, ahol csupán meg kell adnunk felhasználónevünket és jelszavunkat. Ezekhez az oldalon történő regisztrációval juthatunk hozzá.

A webes felület igen összetett, de könnyen ki lehet igazodni rajta. Természetesen lehetőségünk nyílik rá, hogy kapcsolatot teremtsünk azokkal akiknek hasonló a zenei ízlése, hiszen ez az egész lényege! Nem is egy féle módja van, hanem mindjárt három!
Az első lehetőség, ha valakit barátunknak jelölünk, és ő visszaigazol.
A második variáció, ha keresünk egy számunkra színpatikus csoportot, és csatlakozunk hozzá. Ha nem találunk ilyet, akár sajátot is hozhatunk létre! Létezik egy Hungary nevű csoport, amely több mint 500! tagot számlál, de találhatsz kedvenc együtteseid nevével fémjelzett csoportokat is.
A harmadik megoldás, amikor a last.fm un. szomszédokat hoz létre nekünk, azokból az emberekből, akik nagy részt ugyanazt a zenét hallgatják amit mi. Érdemes átböngészni az ő listáikat, hiszen így ismerhetünk meg olyan előadókat, akik esetleg eddig kimaradtak életünkből.

A felhasználók adataiból generált hatalmas adatbázis nagyon sok lehetőséget rejt, és én azt szeretem a legjobban, hogy ezek egy részét automatikusan kapom zenehallgatás közben, hiszen az amarok plugin sok infót megoszt velem. Látom hogy az aktuális zenét mikor hallgattam utoljára, és hogy hányan hallgatták meg rajtam kívül. Az adott zenekar legtöbbet játszott zenéiről is kapok egy listát, és ajánl a rendszer hasonló stílusú előadókat.

Természetesen ez a leírás igen szűkszavú a last.fm-ben rejlő lehetőségekhez képest, de próbáltam a lényegét leszűrni számotokra.

A szolgáltatás oldala: http://www.last.fm/

Amarok

2007-10-23T20:17:00.001+02:00

Kezdem feltölteni az új Ubuntumat kedvenc programjaimmal!:)))
Nálam az abszolút sztár, ami a zenelejátszást illeti, az Amarok nevű program! A tudása egyszerűen lenyűgöz, nem tudok betelni a sok klassz funkcióval!
Automatikusan feltérképezi a megadott területeken lévő zenéinket, és arról adatbázist készít. Az így elkészült lista igen jól áttekinthető, és egy mozdulattal helyezhetjük át kedvenc számainkat a lejátszólistára.
Persze válogathatunk hagyományos fájlböngészőbe, ha az jobban kézre áll.
De a kedvencem mégis a last.fm támogatás, ami rengeteg információt képes megjeleníteni az éppen lejátszás alatt lévő zenéről, amit persze a netről tölt. Erről a funkcióról később még részletesen írok, ha szeretnétek:) Ha nem akkor is!:)))
A legjobb az egészben mégis az, hogy minden egy helyen, nagyon jól áttekinthetően áll rendelkezésünkre!

Az Ubuntut használók legegyszerűbben a Synaptic csomagkezelővel (Rendszer->Adminisztráció->Synaptic Csomagkezelő) telepíthetik. Itt csak rá kell keresni az Amarok szóra, és már telepíthetjük is a progit.
A másik lehetőség Ubuntu alatt Alkalmazások->Hozzáadás/eltávolítás és itt szintén rá lehet keresni.
Terminálban: sudo apt-get install amarok
A telepített program megtalálható az Alkalmazások menüben.

Még hogy nehéz Linux alá progit telepíteni!!!:)))

Más linuxot használók letölthetik a megfelelő csomagot a hivatalos weboldalról: http://amarok.kde.org/

Ubuntu 7.10

2007-10-23T11:47:00.000+02:00

Van végre tisztán telepített Ubuntu 7.10 Gutsy Gibbon a masinámon!:) Fél éve Ubuntuzom, és nagyon tetszik ez a rendszer. Eddig a 7.04-es verzió terpeszkedett a cuccon, és igazából az utóbbi hónapig nem volt vele semmi gond, ami később lett, azt is csak magamnak köszönhetem:)))
Kinyírtam pár dolgot, miközben próbáltam magam mélyebben beleásni a rendszer rejtelmeibe, és sajnos a netröl történő új verzióra frissítés sem segített. Ez ösztökélt végül is a tiszta telepítésre.
Nagyon örülök ám hogy megtettem! Most olyan "steril" minden, és gyorsan, kifogástalanul működik a pingvines masina. Vannak alapból 3D-s efektek is, köszönhetően a Compiz Fusion-nak, mely alapból integrálva van a rendszerbe.
Egy dolog azért nem fér a fejembe! Még most is csak gy tudtam elérni, hogy megfelelő legyen a felbontás és a képfrissítési frekvencia a monitoron, hogy kézzel bele kellett túrnom az xorg.conf-ba. Persze nem nagy ügy, csak fura.

Sokan mondják, hogy nincs túl sok újítás a a 7.04-hez képest. Majd meglátjuk!

Travian!!!

2007-10-22T15:34:00.000+02:00

Találtam 1 fantasztikus cuccot a neten! Ez 1 stratégiai játék, amit igazából az egész világgal játszhatsz. Ha regisztrálsz, kapsz 1 kis falut, és innen már a Te dolgod, hogy virágzó közösséget hozz létre! Mindenkinek ajánlom!
Regelj a képre klikkelve!

Mellesleg ez az első bejegyzésem:), úgyhogy kéretik ünnepélyesen olvasni!:)))
Igaz nem tartozik szorosan a Linuxhoz, de kezdetnek jó!