Zseb Linux 2

A zseb Linux sorozat második részéhez a népszerű SLAX-Linux terjesztést szemeltem ki. Népszerűsége talán a moduláris felépítésének köszönhető, hiszen ez teszi különösen sokoldalúvá. Létezik sokféle változata, melyek leginkább az alapból telepített csomagok mennyiségében különböznek egymástól. Én a Magyar nyelven is elérhető standard változatot választottam, amely leölthető a http://slax-hu.xsak.hu/ oldalról. Köszönjük a profi honosítást "anonimus" barátunknak!

Ezúttal a Slackware-Linux képezi a Live-CD alapját. Speciális fájlrendszert használ (Unification), amely képes a csupán olvasható adattárolót írhatóként kezelni, hiszen a változásokat a memóriában tárolja.
Természetesen pendrive esetében ez a tulajdonság semmit nem jelent, hiszen az egyébként is írható.

Telepítése nem okoz problémát ha Live-CD-t akarunk használni, mert csak ki kell írni a letöltött ISO fájlt, és be kell állítani a CD-ről történő bootolást. Ha a kulcscsomónkra szeretnénk lógatni a SLAX-ot, akkor már kicsit több a dolgunk.

Első lépésben láthatóvá kell tennünk az ISO tartalmát. Erre Linux alatt van egy nagyszerű eszköz, nevezetesen a "visszacsatoló eszköz" (loopback). Ennek segítségével úgy csatolhatjuk rendszerünkhöz a fájlt, mintha egy adattároló eszköz lenne. Ha a slax könyvtárat használjuk csatolási pontként, akkor a parancsa a következő képen néz ki:

sudo mount -o loop slax-hu-5.1.0-003.iso slax/

Ennek eredményeként a slax könyvtárban láthatjuk az ISO tartalmát. A pendrive-on lennie kell egy üres FAT16-os partíciónak. Most másoljuk rá a slax/ könyvtár teljes tartalmát, mondjuk a

cp -rav slax/* /media/csatolási pont/

parancs segítségével. Következő lépésként szinkronizáljuk a fájlrendszert a

sync

paranccsal. Ezek után lépjünk be abba a könyvtárba, amibe a pen van csatolva, és másoljuk a boot könyvtárból a pen gyökerébe a vmlinuz és az initrd.gz nevű fájlokat:

cp boot/vmlinuz .
cp boot/initrd.gz .

Pár módosítást kell végrehajtani az isolinux.cfg nevű fájlban:

gedit isolinux.cfg

Távolítsunk el minden olyan részt, amely az imént másolt két fájl neve előtt a boot/ karakterláncot tartalmazza. Ha ez elkészült és mentettünk, át kell nevezni a fájlt syslinux.cfg-re.

mv isolinux.cfg syslinux.cfg

Most már csak boot-mangert kell telepíteni. Én a LILO-t javaslom, melyet Ubuntu esetében előbb a gépünkre kell másolni, mondjuk a Synaptic-al. Ha ez magvan:

lilo -M /dev/sda

Ezek után már nincs más dolgunk, csak futtatni a syslinux-ot, a következőképpen:

syslinux -s /dev/sda1

Ha mindent jól csináltunk indulnia kell a Slax-nak.















Alapként KDE ablakkezelőt kapunk, amit be kell valljam, nagyon utálok. Elvileg tartalmaz Fluxbox-ot is de eddig nem jutottam még el. Azonnal tudunk vele netezni, szöveget szerkeszteni, nézhetünk videót, vagy akár CD-t is írhatunk.
A sebessége messze elmarad a DSL-től, viszont ebben már 2.6.15-ös kernel van. Sajnos a "minimal" gépen nem indult el, csak karakteres módban.



Összességében az a véleményem, hogy érdemes kipróbálni, hiszen egy modern terjesztés, amely szolgáltatásaiban messze felülmúlja a legtöbb "Zseb Linux"-ot. Ha jól felszereljük, alkalmas lehet rendetlenkedő gépek javítására, ugyan pl. particionálót már alapból kapunk.
Csak a KDE ne lenne benne!:)

A sorozat előző részei:


Zseb Linux:)



Damn Small Linux Reload


A SLAX hivatalos Magyar! lapja: http://slax.hosting4p.com/?lang=hu

Lossless For Linux

Mi is az a Lossless? Maga a szó veszteségmentest jelent, az informatika világában pedig egy olyan tömörítési eljárás, amely garantálja az adatfolyam tökéletes pontosságú(bit pontosságú) megmaradását, visszaállíthatóságát. Létezik videó, ill. audió formátum, de én csak ez utóbbival kívánok foglalkozni. A videó talán majd egy későbbi bejegyzés témája lesz.:)
Két fajta alakban érhető el, az egyik a népszerűbb és jobban támogatott flac, a másik pedig a viszonylag nagy erőforrásigényéről elhíresült ape. Mindkettő veszteségmentes tömörítési eljárást alkalmaz, kb. 30-50%-os tömörítési aránnyal. A két típus hangminőségben elvileg nem különbözik, viszont az ape képes nagyobb tömörítésre, így kisebb lehet a fájlméret.

A flac Linux alatt is népszerűbb mint társa, így ezt a formát Ubuntu alatt szinte azonnal le tudjuk játszani. Persze azért ez így teljesen nem igaz!:) Mindenképpen szükségünk lesz a Free Lossless Audio Codec-re, amit a
sudo apt-get install flac paranccsal, vagy a Synaptic csomagkezelővel telepíthetünk. Ezek után elvileg a Rhythmbox, és az Audacious is le tudja játszani flac formátumú zenéinket.

A flac létrehozása sem okozhat problémát, hiszen a Ripper X nevű programmal ezt minden gond nélkül megtehetjük.

AudioCD írása is megoldott a K3B alkalmazás segítségével, így aztán nem lehet panaszunk, komplett a zenestúdió!:)


Az ape sajnos már nehezebb dió! Úgy tudtam, hogy az Audacious probléma nélkül lejátssza, de sajnos ismét tévedtem! Nem kevés időmet vette el, mire rátaláltam a megoldásra, ami Morgoth oldalán kínálta magát.
Miután a weblapon található tárolót hozzáadtam a Szoftverforráshoz, apt segítségével telepítettem a audacious-mac nevű csomagot.
Láss csodát, szol az ape! Hogy hogyan készíthetünk ape fájlokat, annak nem néztem utána, hiszen úgy gondolom maradok testvérkéjénél, a flac-nál. Egyébként ha nem tévedek, a fentebb említett oldalon megtalálható a megoldás, ha valakit érdekel, javaslom tanulmányozni.
Persze ha szépen kérsz, én is szívesen utánajárok!:)

Az említett programok (Rhythmbox, Audacious, K3B, Ripper X) megtalálhatóak az Ubuntu tárolókban. Ha bármelyik telepítése gondot okozz, látogass el erre az oldalra segítségért!